Showing posts with label waterfall. Show all posts
Showing posts with label waterfall. Show all posts

Monday, July 19, 2021

Kalandozás Európában 6. - Adventures in Europe 6. - Szlovénia 2.0 - Slovenia 2.0

 A 2019-es Szlovéniai utunk túlságosan jól sikerült, idén mindenféle hezitálás nélkül szerveztük meg a hosszúhétvégénket másfél év bezártság után Bovecbe. Idén egy autóval, jól megpakolva indultunk el a hosszabbik úton, ami a szlovén Alpokon, a Triglav Nemzeti Park szerpentinjein át vitt minket a Soca-völgyig.

Our Slovenian trip back in 2019 was so awesome, that we started to organize a long weekend holiday without any hesitation. We needed it after 1,5 years of quarantine. One car, four friends, four days to Bovec, through the Julian Alps, the Triglav National Park, to the Soca-valley. 

Odafele úton persze nem maradhatott ki Ljubljana, és látványosságai sem: a Tromostovje (Három híd), a Sárkány híd és a vár sem (és pont belecsöppentünk egy nagyon hangulatos piacba is), meg persze az út során beeső látványnál is igyekeztünk kicsit elidőzni (pl. Jasna-tó). Még pár megálló után délután 6 körül értünk Bovecbe, aznap este pedig csak élveztük a kisvárosi nyüzsit, és próbáltunk elaludni az alattunk levő bár zsivaja ellenér

On our way, we had to stop at the capital, Ljubljana because we would not miss its attractions: Tromostovje, Dragon bridge, the castle... and a very nice market.... Plus we stopped at some other viewpoints (like Lake-Jasna) before we arrived in Bovec, around 6 pm. The small town hustle and bustle was so nice after the so long social distancing... 








Másnap fantasztikus időre ébredtünk, kellemes meleg, de nem az a gatyarohasztó hőség, napsütés, minden adott volt az egész napos kiránduláshoz. Számomra csak egy tény árnyékolta be a napot: másnapra egész napos vihart írtak, amikoris nekem foglalt river SUP időpontom volt. Az első kétségbeesésem után azért tettem egy próbát: felvettem a szervezővel a kapcsolatot, és érdeklődtem, áttehető-e esetleg aznapra, a verőfényes napsütésbe. A szervező rettentő kedves és rugalmas volt, és készségesen áttette. Innentől már nyugodtabban indultam neki kirándulni.

We woke up to wonderful weather, nice, sunny, warm, but not heat, so let's go hiking. Only one thing was in the way of my true happiness: the weather forecast for the next day predicted thunderstorms, and I had reservations for a river sup trip. After some sulking, I contacted the organizer, and he was ready to reorganize my trip to that very day. So I was ready for a great day.

Megnéztük a Virje vízesést és sétálgattunk kicsit azon a környéken,

We hiked to the Virje waterfall, and walked around the surroundings,

majd ebéd után 'átadtak' a Bovec SUP - nak, hogy bakancslistám következő tételét kipipálhassam a vadvízi sup-ozással. (Ezúton szeretném megköszönni a Bovec SUP-nak, hogy én egyedül is lehettem egy 'csoport', és természetesen az oktatást, vőlegényemnek, hogy támogatja az efféle bolondériáimat, és barátnőimnek, hogy amíg távol voltam, türelmesen megvártak. :) )

and after lunch, my friends dropped me off to Bovec SUP, so I was able to fulfill my bucket list's next activity. (I would like to thank  to Bovec SUP, that I - alone- could be a group, and the great experience, my soon-to-be-husband for supporting me and my crazy hobbies, and my friends to waiting for me patiently). 

A vadvízi sup-ozás a Triglav-hegyei között egy csodálatosan gyönyörű adrenalinbomba. Az elején technikai oktatással, és persze a védőfelszerelés felvételével kezdünk, majd irány a rafting-útvonal, kanyarogva, zúgókon át, csak épp sup-pal.  Egyszerűen imádtam, nem tudok rá mást mondani. 

River supping among the Triglav mountains is a gorgeous adrenaline rush. Started with technical instructions, and taking on the protective gears, then let's go for rafting with a paddleboard :) I have no words about how much I enjoyed it. 





Vasárnap volt az utolsó ott töltött napunk, és a meteorológiai előrejelzésekkel ellentétben egész kellemes, kissé felhős időnk volt délutánig. Boka-vízesés és Isonzo meder (jó sok felfelé sétával), Kozjak-vízesés, ami egy barlangban van, függőhíd a folyó felett... Majd egy kiadós ebéd Kobarid kisvárosában, megnéztük még ott a Szent-Antal templomot, aztán délután pihenés, mert megérkezett a beharangozott vihar. 

Sunday was our last day in sLOVEnia, and contrary to the forecast, it was really nice weather till afternoon. So we hiked to the Boka waterfall, the Isonzo riverbed, the Kozjak waterfall (which was in a cave)... We stopped at Kobarid for a very nice lunch and visited the Italian Charnel House. We just arrived back in Bovec when the thunder arrived. 








Másnap utunk hazafelé Olaszországon keresztül vitt, Tarvisioban még muszáj volt megállnunk a Predil-tónál egy kis reggeli felfrissülésért.... És meglepően hamar, kora délutánra már otthon is voltunk.

On our way back home - through Italy - we had to stop at Tarvisio, the Lake Predil... And arrived back to Hungary in the early afternoon....



Thursday, April 15, 2021

Kalandozás Európában - Adventures in Europe 4. - Albánia

Kicsit elmaradtam ezzel a poszttal, még 2019-es nyaralásunk (Bosznia-Montenegró) utolsó állomása volt Albánia. Mivel autóval mentünk, nem mentünk le a fővárosig, csak Észak-Albánia hegyeit néztük meg.
I still owed with our 2019 Balkan Trip's last location: Albania. Unfortunately, we did not visit the capital as we traveled by car. 

Az északi Shkodra-tó környékén maradtunk, szállásunk Shkoderben volt egy szép (és majdnem üres) szállodában, aprópénzért, finom reggelivel, tiszta (saját) fürdőszobával.
As we arrived in Albania, we stayed in the northern area, around the Shkodra lake, in the town of Shkoder. The hotel was neat and tidy, with delicious breakfast, our own bathroom, and it was almost empty. And cheap. 

Megérkezésünk napján meglátogattuk a Shkodra környéki mesi hidat (az 1770-es években építették, 13 lukú és a Kir folyó, amely fölött átmegy, nyaranta kiszárad, mint amikor ottjártunk), és a shkodrai Rozafa várat (a középkori vár felépítéséhez a Kőműves Kelemen balladájához hasonló legenda kötődik: a három kőműves testvérnek be kellett falaznia a legkisebb fiú feleségét, Rozafát, hogy amit nappal felépítenek, éjszaka ne omoljon le).
On the day we arrived, we visited the Mesi Bridge and the Rozafa Castle.




Másnap szervezett utazás keretében Theth-be mentünk, az Albán Alpokba. Autós és gyalogos túrával megnéztük a Grunasi-vízesést, a thethi Blue eye-t, a nap végén pedig magát Theth települést is. A környéken rengeteget lehet túrázni, akár több napos túrákkal is lehet tervezni, de a településre feljutni saját gépjárművel elég veszélyes és nehéz, mindenképp érdemes helyi fuvart bérelni.
On the next day, we went on a one-day tour to Theth, in the Albanian Alps. With rented driver and hiking, we watched the Grunasi-waterfall and the Blue Eye of Theth. There are a lot of opportunities for hiking tours (even for 2-3 day tours), but going up to Theth, it is safer to hire a guide (with 4x4 wheels).












A következő nap a Koman-tóhoz mentünk szervezett kirándulással, amit online kiválasztottam többféle közül, és lefoglaltam. Na amilyen simán ment eddig a pontig minden, ott megtörtént minden IS, ami megtörténhet. Reggel 6-ra írták hogy felvesz minket a busz, ezért nem kértünk reggelit, merthogy nem értünk rá elfogyasztani. A hotel viszont ennél fantasztikusabb volt: gyorsan összecsomagolták a reggelinket és amíg a buszt vártuk, kihozták nekünk. A buszra cirka másfél órát vártunk, de végül megjött. A komani hajóállomásra szintén nem nagyon éri meg saját kocsival elzötykölődni, úgyhogy még jó, hogy igényeltük a különjáratot. Ott megmutatták, melyik hajóra szálljunk, majd azt is, kit kövessünk leszállásnál. Egy kis, sziklás partszakaszon többed-magunkkal kiszálltunk, majd vártuk, hogy eligazítsanak. Körülbelül fél óra várakozás után megmutatták a lehetőségeket: kajakozás, séta a parton, röplabda, majd adnak enni. A honlapon található képek alapján én abban a hiszemben voltam, hogy lehetőség lesz strandolásra, ezért feltettem a kérdésemet a kísérőnknek, aki szó nélkül leintett nekünk egy másik hajót (motoros csónakot), és átrakott rá minket, mondván, ha velük megyünk, majd lesz 'beach'. A csónak egy partmenti étteremnél állt meg, ahol nagyon finom helyi ebéddel vártak, még úgy is, hogy mi nem a csoporthoz tartoztunk. Ebéd után folytattuk utunkat, majd a csónak behajtott egy hegyek által eldugott öbölbe, ahol végre lehetett strandolni, méghozzá nem is akármilyen körülmények között (amúgy Shala's River Tour néven kell keresni, akit érdekel). Azt hittük, vége a megpróbáltatásainknak, de észrevettük, hogy visszafelé nem fogunk odaérni a busz indulásáig, és hiába siettettük a kísérőnket (szegény csoport, bár nem tudták, de miattunk kellett hamarabb visszaindulniuk), a buszunk az orrunk előtt gurult ki a kikötőből. A 'főnök' pár telefonhívással elintézte, hogy a busz megvár pár km-el odébb, és valaki addig elvisz minket. Csakhogy az a valaki még hazaugrott előtte és letette otthon a hajóját, így kb fél órát várt ránk a busz. De megvárt és hazavitt.
The next day, we booked a one-day trip to Koman Lake, but never thought about the hardships of it. The day started quite well, because we did not have time for breakfast, as the bus came for us at 6 in the morning (or at least, this was said to us), but the hotel staff packed our breakfast for us (without asking for it). The bus was late about one and a half hours, but it came eventually and took us to the ferry, where some staff guided us on what ferry should we take and where to get off. We got off an abandoned shore, only one building stood on the top of the cliff. After another half an hour waiting, the guide informed us about the program, but there wasn't any 'beaching' in it. So I asked the guide, and he sent us (without a word) with another boat, to another place, so we switched tour. With a small motorboat, we went to a restaurant (in a cliff), we got traditional lunch (even though we were extras) and after lunch, they took us to the BEACH, which was surrounded by mountains (as I realized later, this was the Shala's River Tour). I thought we can relax for a while, but I noticed that our boat won't make it till our bus launches, so I started to panic a little and asked the guide to hurry a bit, but it still wasn't enough. The bus launched in front of our eyes, so we had to ask for help again. The 'boss' made some phone calls, so the bust stopped a few km away, and another guy took us to the bus (after some personal errands), so after a half-hour of waiting, the bus was able to depart (with us on it). And it took us home.










Összességében Albánia gyönyörű, nagyon balkán, de ezért nagyon érintetlen (még), így aki szeretne ennyire szűz helyeket látni, jobb, ha siet!

All in all, Albania is beautiful. Very Balkan, still very untouched, so if you want to see something so pure and remote, you should hurry before tourism presents it to the world.


Sunday, November 3, 2019

Kalandozás Európában - Adventures in Europe 3. - Montenegró

Montenegró

Az ország több időt érdemelt volna, mint amennyit (betegen) ott tudtunk tölteni: összesen körülbelül másfél nap. Hegyek között öblös, zegzugos, tengerparti, mediterrán városkák, smaragzöld víz.
This country would have deserved more time than we were able to spend here (with sickness): the one and half-day was not really enough to discover everything. Among mountains, there are small mediterranean villages in the bay, with emerald sea.




Bosznia után a következő esténket a montenegrói Kotor városában töltöttük, majd másnap megnéztük a híres Budvát, a 'strandvárost' és Sveti Stefan-t, aminek fő látványossága a félszigetre épült hotel. Az estét pedig betegen Petrovacban töltöttük, ahol sajnos kimaradt a városnézés...
So after Bosnia-Herzegovina, we spent our next afternoon and night at Kotor, Montenegro. The next day, we visited the famous beach-town, Budva, and Sveti Stefan, with a peninsula of hotels ... And we spent the worst sick night at Petrovac, without sightseeing...












Visszafelé Podgoricában szálltunk meg, és megnéztük Krisztus Feltámadásának Katedrálisát, a Dajbabe Monostort és a 'Niagara-vízesést'.
On our way back home, we spent one night at Podgorica so next day we visited some other Montenegrin 'attractions'.
Az ortodox katedrális nagyon díszes, tele arannyal és falfestménnyel, ellentétben a külsejével, ami hófehér.
The Cathedral of the Resurrection of Christ Orthodox cathedral is very ornate, colorful and goldish inside, and clear white outside.




A monostor azért érdekes, mert egy barlangban van, a barlang szűk termei adják a monostor helyiségeit.
The Dajbabe Monastery is a Serbian Orthodox Christian monastery, located in a cave on Dajbabe Hill.







A Podgoricától kb. 10 percre található Niagara-vízesést pedig a Cijevna-folyó keskeny, sziklás medre adja. A víz tiszta, és ha az ember hajlandó és képes lemászni a sziklákról a vízig, nagyon kellemes lehet benne fürdeni.