Tuesday, April 27, 2021

Me, the 'Cirque du Soleil tourist' - Én, a Cirque du Soleil turista

See the English version in italics...

*A Nap Cirkusza - montreáli székhelyű "szórakoztatóipari vállalat, a világ legnagyobb kortárs cirkusza". Mozgásművészek, akrobaták, zsonglőrök, táncosok, légtornászok, komikusok, élő zene + ének, csodás dalok, színes, kreatív kosztümök, smink, kellékek és díszlet. Varázslat.
Guy Laliberté 1984-ben hozta létre a társulatot, aminek eddigi körülbelül 50 állandó és utazó előadását 180 millióan látták, 60 ország 450 városában. Jelenleg 4000 embert foglalkoztatnak, ebből 1300 artistát, 50 országból. Emellett nagy figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra, montreáli székhelyük egy volt szeméttelepre épült, a kosztümjeik újrahasznosított anyagból készülnek, ahol tudnak komposztálnak és újrahasznosítanak, és a cégpolitikába beépítették a vízgazdálkodást, az üvegházhatású gázok kezelését, a veszélyes hulladékok kezelését és az alkalmazottaik oktatását is.
* The Circus of the Sun ... "a Montreal-based entertainment company, and the largest contemporary circus producer in the world". Artists, dancers, aerialists, jugglers, comedians, live music and singing, wonderful songs, colorful, creative costumes, make-ups, supplies, and scenery. Pure magic.
Guy Laliberté founded the company in 1984, and nowadays, it has about 50 residential and touring performances, with 180 million spectators with productions presented in 450 cities of 60 countries. It currently employs 4000 people, including 1300 artists, from 50 countries. They are paying great attention to sustainability, in 2006 they adopted an environmental policy, which includes water management, greenhouse gas management, residual and hazardous waste management, awareness building, and education.

Imádom a cirkuszt. Imádom, ahogy az artisták saját határaikat feszegetik: az erőt, a hajlékonyságot, az egyensúlyt, az érzékiséget, a szépséget. Lenyűgöz. Mégis kisgyermekkorom óta nem voltam cirkuszban, az állatok miatt. Az állatok kiszolgáltatottságát, kikényszerített természetellenes viselkedését.
Első találkozásom a Cirque du Soleil-el 2006 környékén történt, amikor egy barátom megmutatta Oláh Ibolya: Magyarország c. számának eredeti verzióját. Alegría. 
I love the circus. Love how the artists push their boundaries, the strength, the flexibility, the balance, the sensuality, the beauty. Just fascinating. Despite that, I haven't been in a circus since my childhood, because of the animal acts. Their vulnerable, forced, and unnatural behavior are just not fitting with this kind of human glory. 
I met with CdS for the first time around 2006, when one of my friends showed me the original version of the Hungarian song Magyarország, from Ibolya Oláh. It was ALEGRÍA.



Innentől kezdve megintdultam a rajongók rögös és költséges útján. 2007-2008-ban először jöttek Magyarországra, és engem annak ellenére beszippantott, hogy visszatekintve a (szerintem) leggyengébb előadásukat láttam életemben először. Utána pedig már jöttek az utazásaim....
And from then, I became a big big fan. When they first came to Hungary in 2007, I was captivated, even though thinking back, that performance was not the best... And it still...

Delirium - 2007 - Budapest 
Nem annyira hagyományos előadás, a wiki szerint egy utazó 'multimédia színpadi show' fényjátékokkal, projekciókkal, kevesebb akrobatikával, több tánccal és látvánnyal, már létező CdS dalokat felturbózva. Utólag, 12 show megnézése után ez volt, ami a legkevésbé varázsolt el, és még ez is elég volt ahhoz, hogy beszippantson a világuk.
Not the traditional CdS feeling, according to Wikipedia, it's a "touring multimedia stage show" with lights, live music, projections, fewer acrobats, more dancing. The songs are from other CdS performances (with a little twist). After 12 watched shows, I would say, this enchanted me the least, but it was still enough for me to fell in love with them for a lifetime...


Saltimbanco - 2010 - Budapest
Igazi cirkuszi hangulat, igazi cirkuszi színek, igazi cirkuszi zenék....  "Celebration of life", az élet ünneplése, ahogy szinte minden előadásuk. A városi élet nehézségeinek, nyugtalanságának, erőszakosságának és kétségbeesésének 'ellenszere'.
This was a real circus with its feeling, colors, music, vibe... "Celebration of life" as they describe the show. They are demonstrating the hardships, the restlessness, the aggression, and despair of the city life, and try to make it more joyous, more tolerable, and less stressful. 


Alegría - 2012 - Budapest
Igen, AZ az Alegría. AZ Örömünnep. Barokk és gódikus stílus keveredése, afrikai és mediterrán jellegű zenék, a 'jó' és a 'rossz' párhuzama, az ellentétek összemosása.... 'Ha nincs hangod, kiálts, ha nincsenek lábaid, fuss, ha nincs remény, találd fel'. A csavarok az életben, sírva örülni, a 'Köszönöm' kiáltások, az örömteli viszályok, ez az Alegría.
Yes, THE Alegría. A joyous feast. Baroque and gothic styles mixed with African and Mediterranean music. Good and bad set in parallel, blurring of opposites... "If you have no voice, scream, if you have no legs, run, if you have no hope, invent!" A bolt of life, crying Alegría, scream: Thank you!, joyous strife, this is Alegría!


Quidam - 2015 - Budapest
A történet egy kislány képzeletbeli világáról szól, akit a szülei elhanyagolnak, ezért az élete unalmas. Quidam képzeletbeli világában élők a lelke felszabadítására biztatják. Quidam a megtestesítője mindenkinek, és senkinek egyszerre... valaki aki kiált, énekel és álmodik mindannyiunkban.
It's about a neglected girl, whose life is boring because of her parents' apathy. She escapes to Quidam's imaginary world, where every magical creature cheers her to be liberated. Quidam is everyone and no one at once... "one who cries out, sings, and dreams within us all".


Amaluna - 2015 - Brüsszel/Brussels - egy napos brüsszeli kiruccanás októberben
Ez már egy újabb rendezés, kevésbé elvont történettel: egy hajótörött fiú és a szigeten élő lány tiltott szerelmi történetéről, és a szigeten élő barátságos vagy épp ellenséges varázslatos lényekről, istenekről. Személyes kedvencem: Cali, a fél-gyík, fél-ember familiáris, aki féltékenyen/féltőn őrzi gazdáját, a szerelmes lányt (szerencsém volt a zseniális zsonglőrrel, Viktor Kee-vel látni).
A one-day trip to Brussels.
It's a newer production, with less abstract content: a shipwrecked boy falls in love with the supernatural island's princess, which is opposed by the island's creatures. 
Personal preference: Cali, half-lizard, half men, pet of the main girl, who is jealously guarding his owner (I was lucky to see the brilliant juggler, Viktor Kee's performance).





Varekai - 2015 - Bécs/Vienna - egy délutános kiruccanás novemberben, 2017 - Budapest, 2x egymás utáni napokon
A Varekai egy régebbi rendezés, de szintén konkrétabb történettel rendelkezik (ami egyébként hasonló az előbb említett Amalunához): Ikarus túl közel repült a naphoz... és egy varázslényekkel teli erdőbe zuhant, ahol a 'kiválasztott' -al - a varázslények hercegnőjével - egymásba szeretnek. Az erdei/földi nép egyesülése az éggel. Háromszor láttam.
In 2015, it's an afternoon trip to Vienna, and in 2015, I watched it 2 times in Budapest. 
An older directed show, but with a more concrete story (similar to the Amaluna's): Icarus flies too close to the sun and falls down in a magical forest, where he falls in love with the magical forest-princess. The girl is the chosen one of the forest beings, so the creatures are about to hinder their relationship. And happy end of course: the union of earth and sky.





Totem - 2017 - Brüsszel - egy októberi sétálós kiruccanás, 2019 - Bécs - randinap
Az emberiség útja. Evolúció, mutáció, csábítás, legendák, természet, kultúra, vonzerő, elegancia, élővilág, szenvedély, tudomány, innováció, és persze ünneplés. Szépen végigvezet minket az emberré válás stációin, a kapcsolatainkon a körülöttünk levő világgal és emberekkel...
2017 Brussels - a one-day, walking tour, and 2019 Vienna - date-day
The journey of humanity. Evolution, mutation, seduction, legend, nature, culture, attraction, elegance, fauna, passion, science, innovation, celebration. The show leads us through the stations of becoming human, our relationship with the world around us and people...
Személyes kedvencem, amihez inkább nem írnék semmit, mindenki győződjön meg róla maga:
My personal favorite act:







OVO - 2018 - London - musicales hosszúhétvége - Lion King és Wicked musicalekkel egyetemben
Londonban a legolcsóbb jegy állójegy a legfelsőbb emeleten. Az előadás aranyos, persze az artisták, a díszletek és a kosztümök hozzák a színvonalat, de összességében bogarakról szól, a rovarvilág sokszínűségének, mozzanatainak bemutatásáról. Aranyos, de nem világmegváltó.
A long weekend in London, watching this, and Lion King and Wicked musicals.
The cheapest standing ticket on the top floor. Nice show about movements, presented by bugs. We can enjoy the colorfulness and diversity of the life cycle and the birth of insects. Not the best, but cute.





Toruk - 2019 - Pozsony - egy randinap
A jól ismert James Cameron film, az Avatár előzménye: hogyan lett az első Toruk Makto, a lovas, aki megmentette a Szent Fát (aki ismeri a filmet, tudja miről van szó). Látványos, életnagyságú bábokkal, de inkább színházi előadás, mint cirkusz. 
Dateday in Bratislava. 
The well-known movie of James Cameron, the Avatar's antecedent: how a Na'vi boy became the first Toruk Makto, to save their saint tree. Spectacular, life-sized moving puppets, but more likely a theater play than a circus show. And awesome music. 



Paramour - 2019 - Hamburg - egy jó kis berlini Hugh Jackman koncerttel összekötve
Csináltak egy musicalt a csillogás árnyoldaláról. A történet elég átlagos: a kisvárosi lányból híres filmsztár lesz, hanyagolja a régi barátait, megkörnyékezik piszkos ajánlatokkal, klisé klisé klisé.... de megvalósításban tele van cirkuszi, akrobatikus elemekkel, mindez Hollywood aranykorában, jazz, swing, big band, pop aláfestéssel. Kár, hogy Hamburgban még csak egy angol feliratot sem tettek a német szövegű musicalre, én pedig egy mukkot nem értek németül :)
I went to Berlin for Hung Jackman's concert, so I thought, this was a good opportunity to check the CdS musical in Hamburg.
It's about the dark side of fame, in the Golden Age of Hollywood. A small-town girl becomes a famous movie star, neglecting her friends and previous life, got naughty offers, almost losing love... But its vibe, with acrobatic and dancing acts, the jazz, swing, big band (and sometimes pop) music, just gives us a great experience. It was a shame, that they played it in german without subtitles and I am not speaking german :P 
Az alábbi video pedig egy nagyon aranyos montázs az előadás fő szerelmes számára:
And my favorite song (yes, I love musical pop songs) with a cute  montage video:




Koozá - 2019 november - Madridi páros hosszúhétvége
<3 IMÁDTAM! Végre megint egy igazi CdS, az aranykorból. Azt az érzést hozta vissza, mint az Alegría, a Quidam vagy a Varekai. Az 'Ártatlan' bohóc, aki próbál kitörni világa szürkeségéből, megtalálni a helyét, a 'Szélhámos' - Trickster útmutatásával. 
A Spanish date weekend... After some less traditional shows, this was THE show which led me back to the old-fashioned circus feeling... It's from the CdS Golden Age, and gives the same vibes and feelings as the 'big olds': Alegría, Varekai, Quidam...The story is about 'The Innocent', a melancholy and naive clown, trying to free himself from his own boring world. One day, he receives a mysterious package, a box, with the character 'The Trickster' in it, who fills The Innocent's world with color. 




Luzia - 2020. január - London - szintén páros hosszúhétvége
Mexikó. Mexikói természet, kultúra, szokások. Színes, szép, és leültettek a 3. sorba, és így azért elég szépen nézett ki az egész :)
A date weekend in London.... Luzia is about  Mexico. Its nature, culture, habits. Colorful, with awesome life-sized puppets. 



Corteo 2022. szeptember - Pozsony
Egy kissé különc történet: egy bohóc temetési menete ünnepi menetbe, igazi karneválba csap át. A bohóc végigkíséri a menetet, együtt ünnepel a többiekkel, régi társaival. 
Az előadás szintén a régebbi CdS hangulatot idézi zenéivel, kosztümjeivel, bár megakasztja egy-két modernebb (valószínűleg később az előadásba kerülő) szám, de összességében beillik a 'régi nagyok' sorába (főleg hogy a bemutató napján meghaladta az addigi jegyvételi rekordot, amit a Varekai tartott).
A very weird story about a funeral of a clown which transforms into a joyous carnival. And the clown himself accompanies his fellow celebrants. 
The show also evokes the atmosphere of the old CdS with its music and costumes, although it is interrupted by one or two more modern numbers (which will probably be performed later), overall it fits into the ranks of the 'old greats' (especially since the premier day, it exceeded the previous ticket sales record, which was held by Varekai).



+1: 

Franco Dragone: La perle - 2018 - Dubai
Franco Dragone volt a Cirque du Soleil színházi stílusának egyik legfontosabb kialakítója, kulcsfigura a CdS életében, majdhogynem a '84-es megalakulástól egészen 2000-ig, mikor megalapította saját cégét. A dubai, macaui és antlayai székhelyű állandó előadásaiban a fókusz inkább a színpadi jelenléten, a táncon, a látványon, és a vízen van. Az előadáshoz 2 millió liter vizet 'pancsolnak el' - de egy csepp sem vész kárba, mind körforgásban van, folyamatosan tisztítják. A víz fontosságára próbálják felhívni a figyelmet. Egy nagy tündérmese-installáció az egész.
It was on my way back from my 3-month-trip. 
Franco Dragone was "one of the key architects of Cirque du Soleil's theatrical style" (CNN), from 1984 to 2000, when he founded his own company. He was the director of such shows as Saltimbanco, Alegría, Quidam, or O.... His solo work embodies more theater, dance, and, of course, water, through the use of his trademark: aquatic stages.
This show uses 2.7 million liters of water to create special effects such as rainfall and floods, with a draining system. They are cleaning the water constantly and not a single drop is wasted, raising awareness of the importance of water. The show itself is a bit of a fairytale installation, less circus, more show. 





Említésre érdemes/Honorable mentions:

- a kiadott felvételt láttam, megrendeltem a képregényt. Las Vegasi székhelyű, bakancslistás Rómeó és Júlia történet, főleg a zseniális megoldásai miatt: nem állandó padló, hanem kisebb-nagyobb, mindenfelé mozgatható platformokon adnak elő, néha függőlegesen... 
I've watched the recording, I bought the comic books.... but it's resident in Las Vegas, so it's on my bucket list. A Romeo and Juliet story, with brilliant technical solutions: two giant moving platforms and five smaller lifts and platforms appear to float through a bottomless space... A lot of battles, emotions, love, floating, flying, vertically....




Zarkana - a története fogott meg elsősorban: egy varázsló, aki erejét vesztette, amikor elhagyta őt az asszisztense, elindul őt megkeresni. Legnagyobb bánatomra már nem adják, és még csak dvd-n sem adták ki, mint a legtöbb előadást.... Az eredeti verzióban Zark-ot, a varázslót egy híres kanadai énekes-színész, Garou, asszisztensét pedig egy híres kanadai énekesnő, Cassiopée alakította.
Its story captured me first, and the magician's personality: he lost his power because his assistant left him. So he tries to find her in an abandoned theater. I am heartbroken because this show is not played anymore, and I was not able to watch it, and they made so many changes to it... They switched the actor who played Zark, they made the finale song and erased it from the show, then they cut the character Zark out of the show... And there aren't any official video recordings of the show...  By the way, the original Zark was played by a famous Canadian actor, Garou, and the assistant was a famous Canadian singer, Cassiopée.



O - szintén las vegasi, Franco Dragone által rendezett vízi előadás - az akrobaták mellett szinkronúszók és búvárok is vannak a műsorban... lenyúgöző lehet, mindenképp bakancslistás.
Again, on my bucket list.... directed by Franco Dragone, on a big aquatic stage, with a lot of synchrony swimmers and divers... fascinating...



Filmek/Movies:

Worlds away - 2012-es film, amit 7 előadás különböző számaiból raktak össze. A főszereplő lány első látásra beleszeretett a cirkusz artistájába, akit viszont magába szippantott egy másik világ- a lány pedig követi őt.
A movie, combining 7 different CdS shows' acts. Abstract, fascinating, emotional as the usual CdS. It's about a girl who falls in love with an acrobat in the real world and follows him to the magical world of CdS.



Alegría -1999 film - Franco Dragone által rendezett film. Egy boldogtalan pantomimes beleszeret a cirkuszi artista lányba, és miközben a lány apjának ellenkezésével harcolnak, elárvult, utcai gyerekek szabadságát próbálják visszaadni. Kissé nyomasztó, a valódi világ problémáira rávilágító film, kiváló zenével.
A movie directed by Franco Dragone, about a mime with depression, who falls in love with a circus girl. The girl's father opposes the relationship, and in between, they are trying to free some orphan street child from a criminal leader. A little heavy story, that highlights real problems, with excellent music.


Ha rangsorolnom kell: 
My ranking: 
1: Alegría 
2: Varekai, Kooza
3: Quidam, Totem

Ahhoz képest, hogy Magyarországon eddig 6 alkalommal voltak (Delirium, Saltimbanco, MJ, Alegría, Quidam, Varekai - az MJ műsort nem láttam), szerencsés vagyok, hogy eddig 13 előadásukra el tudtam jutni - 16 alkalommal. 
Given the fact, that they only came to Hungary with 6 shows (Delirium, Saltimbanco, MJ, Alegría, Quidam, Varekai), I am very lucky to see 13 of their shows, 16 times.

Tuesday, April 20, 2021

Kuala Lumpur, Thaiföld/Thailand 2016-2017

 2016 nyarán ismerkedtem meg a SUP sporttal és a SUP jógával... sajnos csak augusztus végén, de annyira megtetszett, hogy rögtön jelentkeztem a téli SUP jóga 'táborukba'.... Thaiföldre :) 
Ilyen messze még sosem jártam addig, ráadásul csoporttal mehettem, így akkor még kissé bátortalanul, de befizettem rá. A közös megbeszéléseken összebarátkoztam Ivettel, és mivel az odajutást mindenkinek egyénileg kellett megoldani, úgy döntöttük, hogy mi ketten együtt megyünk.
I met with the SUP sport and SUP yoga at the end of 2016 summer. Even though it was at the end of the season, I really got to like it so decided to join their SUP camp in Thailand.

A terv: Turkish Airlines, Törökországban átszállás, egészen Kuala Lumpurig, ahol eltöltünk pár napot, aztán fapadossal tovább Surat Thaniban Thaiföldre, ahonnan megy a komp a tábor helyszínére: Koh Phanganra.
The plan: Turkish Airlines, transfer in Istambul, to Kuala Lumpur, where we spend a few days, then flying to Surat Thani, from where ferry, to Koh Phangan.

Az első akadály nem sokkal repülőjegy vétel után jött: minden nagyobb repülőtársaság feladott poggyászként 30 kg-ot enged fel, a Turkish csak 20-at. Viszont mindenki maga oldotta meg a SUP-jának odaszállítmányozását, ami önmagában is 15 kg. Így 3 hétre 5 kg ruhát szuszmákolhattunk össze magunknak maximum. 
Karácsony után, december 29-én indultunk, a szilvesztert Kuala Lumpurban terveztük tölteni. A következő nehézségünk már cseppet sem volt ennyire egyszerűen megoldható: az isztambuli átszállásunk került veszélybe, ugyanis akkora volt a havazás/szél (már nem emlékszem), hogy a gép nem tudott leszállni, és a kb 350 km-re levő Izmirben szállt le feltankolni. Minket leszállítottak az üres reptérre (Izmir üdülőváros, télen sehol senki), majd pár óra múlva vissza, hogy megpróbáljunk újra eljutni Isztambulba. Ahogy telt az idő, az esélytelenek nyugalmával ültünk vissza a gépre, ugyanis egyre valószínűtlenebbé vált, hogy elérjük a csatlakozást. Hatalmas szerencsénkre elég sokan akartak arra a gépre átszállni, és melós lett volna mindenkit másik gépekre pakolászni, úgyhogy megvártak minket, a többi utas nagy örömére. 
Our first unexpected hardship came after the plane ticket purchase: we only could bring a 20 kg-s checked luggage (even though every other airline allowed a 30 kg-s baggage), and our SUP was 15 kg-s. So we had to 'live' for 3 weeks with only 5 kg-s of clothes. But Thailand is warm so it has to be okay.
We departed on the 29th of December, wanted to spend New Year's Eve in Kuala Lumpur. And the next hardship just hit us: our plane was not able to land because of the heavy snow/wind, so we flew to Izmir, which is about 350 km-s away. Then waited there, at the totally empty airport for a few hours, and tried to approach Istambul again. We already gave up to catch our connection, but luckily to us, we made it (the flight to KL waited for our plane).

Még nem utaztam azelőtt hagyományos (értsd: nem fapados) légitársasággal, úgyhogy egészen meglepő szolgáltatásokkal szembesültem: napszaknak megfelelő étkezések biztosítása,  éjszakai utazásnál mosakodó szettet (papuccsal, fogkefével), takarót adnak, és melegvizes törölközőt hoznak hogy megtisztíthassuk az arcunkat. És aki esetleg nem tud aludni a gépen, az filmeket, sorozatokat nézhet, játszhat vagy zenét hallgathat az előtte levő ülés képernyőjének segítségével. Néha jól esik ilyen kényelemben is utazni.
I've never ever traveled with normal airlines before, only with low budget, so the services were really surprising to me. Meals fitted to the parts of the day, cleaning kit, towels, blankets, and display with movies, music, etc. It worth the price.

Ennyi viszontagság után végre megérkeztünk Kuala Lumpurba, eltaxiztunk az Airbnb szállásunkig, ami egy olyan épület-együttesben volt, aminek infinity pool volt a tetején. Délután kicsit mászkáltunk a városban, felmentünk a Menara KL Tower-ba, én megnéztem mellette a MiniZoo-t (ami nem is volt annyira mini), este pedig elnéztünk az infinity pool-hoz...
After all these hardships, we reached KL, got a cab to our apartment complex (with rooftop infinity pool). Then went for some sightseeing: Menara KL Tower + MiniZoo, and the night view from the infinity pool...





Másnapra viszont társaságunk lett: apum munkatársa és barátai, akikkel még Bp-en, felszállásnál találkozott apum, és ugyanúgy KL-ba jöttek. Megnéztük a Batu barlangokat, majmok, hindu szobrok, virágok mindenhol... közben ebédeltünk egy eldugott helyi kifőzdében (bár fogalmam sincs mit ettem), felmentünk úszkálni az infinity pool-ba, megnéztük az akváriumot, este pedig piac, masszázs, szilveszter a Petronas Twin Towernél, vacsora, durián.... a sorrend tetszőlegesen felcserélhető.
Lucky for us, we got good company the next day: my dad's co-worker and his friends traveled on the same flight and organized a day together. Watched the Batu Caves, monkeys, Hindi statues, flowers everywhere.... a lunch somewhere deep in the city, swimming in the infinity pool, visit the Aquarium, and in the evening: market, dinner, durian, massage, firework and NY's Eve at Petronas Twin Towers....







Ivettel másnap gépre szálltunk, a Surat Thani reptéren pedig véletlenül összefutottunk az egész SUP-os csapattal, úgyhogy együtt mentünk busszal (1 óra) a kikötőig, utána komppal (1,5 óra) Koh Phanganra.
Koh Phangan egy kis, majdnem kerek sziget, és csupa hegy. A fővárosa Thong Sala, és híres a Full Moon partyjáról. 
Zuhogó esőben érkeztünk, és persze hittük, hogy ez csak átmeneti. Rosszul. 
A szállásunk alig pár méterre volt a tengerparttól Haad Salad öbölben,parti bungalókban. Nem voltak luxus szállások, de nem is kellett annak lenniük (legalábbis akkor úgy gondoltuk), a környezet kárpótolt (volna).
On the 1st of January, we flew to Surat Thani, joined the other SUP 'campers', then caught the bus to the port (1 hour), and took the ferry to Koh Phangan (1,5 hours). A small, round island with lots of mountains, famous for its Full Moon parties.
We arrived in heavy rain, but we thought optimistically that it'll stop soon. We were totally wrong. Our accommodation was almost at the beach in Haad Salad bay, with nice bungalows. Not so luxurious, but just fine. We thought we don't really need luxury because we won't be inside too much. We were wrong again.

De az eső csak nem hagyott alább. A helyiek mondták, hogy ez már nem a monszun, az már levonult, ez egy ciklon. És abban a 10 napban, amit ott töltöttünk, végig 'boldogított' minket. Éppen ezért az élményeink egészen máshogy alakultak, mint ahogy azt elképzeltük. A napok kissé összemosódtak, mivel a tervezett napi 2-3 SUP-ozásból napokig egy sem tudott megvalósulni, és a hegyekről lezúduló eső az egész öbölben elmosta az áramot. 3 napig nem volt áramunk, meleg vizünk, WC-nk, mivel darálós volt és nem lehetett lehúzni. (Persze ilyen esetekre a környéken mindenkinek volt generátora, csak a mi szállásadónknak nem, ő túl spúr volt ehhez). A kevésbé esős időszakokat persze kimaxoltuk, körbejártuk a szigetet: néztünk thai box meccset, elmentünk a helyi 'állatkertbe' - én persze felnyomtam az illetékes állatvédőknél a szörnyű körülmények és az egyszem szomorú elefántjuk miatt - , megnéztük a sziget összes templomát, vízeséseket, meglátogattuk a fővárost is párszor, de főleg az éjszakai kajapiacot. De az esősebb napokon (és ezekből volt több) így nézett ki a napi rutin: reggel 'átköltöztünk' a 3 házzal odébb levő étterembe, ahol volt wifi és áram, a csapat egész nap evett, hogy ne dobjanak ki minket, és közben felváltva mentünk masszíroztatni a szintén szomszédos masszázs-bungalóba. Kivételes napokon sikerült tengerre szállnunk, egyik nap még a szomszédos öbölbe is át tudtunk evezni, némelyik este pedig meglátogattuk a sziget különleges éttermeit, hogy ne mindig ugyanott együnk (pl. Koh Raham, ami varázslatosan néz ki, de sajnos képem nincs, mert este voltunk).
But the rain never stopped. According to the locals, it was not the monsoon, but some cyclone, which made our 10 day feels like the Flood. Instead of our planned 2-3 SUP activities, it was barely 2-3 a week. On our 2nd or 3rd day, the flood from the mountains washed away the electricity in the bay, so we had no power and no toilet for 3 days. We had to 'move in' to the nearest restaurant and eat and drink all day long (and interrupted it with one massage a day) so we could charge our phones, use the toilet and wifi. 
Of course, when the rain was not so heavy, we tried to maximize the quantity and quality of discovering the island. Watched thai box, visited Chinese and Buddhist temples, waterfalls, the local 'zoo' with a sad elephant, the capital, and its food market (day and night), and sometimes, we were able to paddle a little or do some SUP yoga... One day we even paddled to the next bay (Koh Ma), and some special restaurants (like Koh Raham).






Than Sadet Waterfall


Pad Thai

sült fagylalt





Wat Paa Sang Tham

Chinese Temple Goddess of Mercy


Koh Ma

Az utolsó pár napunkon sütött ki a nap csak, ezért úgy döntöttünk, fizetett túrával elmegyünk az Ang Tong Marine Nemzeti Parkba. Kis motoros csónakkal vittek ki, sznorkeleztünk, kajakoztunk, kilátóba sétálgattunk....
On our last day in Thailand, we went on a one-day tour to the Ang Tong Marine National Park, by motorboat. Snorkeling, hiking to the viewpoint, small islands, kayaking...





Visszafelé megint megálltunk KL-ban, immár hármasban, meglátogattuk a hatalmas madárparkot, a kínai negyedben szálltunk meg, ami szörnyen hangulatos volt, és jobban megnéztük a belvárost.
On our way back, we spent 2 days in KL again, so we got a little more about the city: the bird park, Hindu and Chinese temples, the Chinese district....





Azt hiszem, Dél-kelet Ázsia legjobb szeletkéiből kaptam, és bár majd' végig zuhogó esőben voltunk, mégis itt szerettem bele Ázsiába és nem utolsó sorban a SUP-ba... (köszi Ami!)
As I see, I got the best from Southeast Asia, even though it was raining all the time... but I fell in love immediately with this area....and the SUP <3 


(Srácok, a képekért bocsi, ha valaki szellemi tulajdonát felhasználtam, és nem jelöltem, szóljon, mert a gépemen teljesen össze vannak keveredve a képek, nem tudom ki melyiket lőtte, de ha szóltok, odaírom :) )