Wednesday, August 25, 2021

Horvátország - Croatia - Kalandozás Európában 7. - Adventures in Europe 7.

Eddig még csak egyszer jártam Horvátországban, akkor is csak a Plitvicei-tavakig jutottunk húgommal egy egynapos kirándulás keretében. Gondoltam, nem lesz rossz kicsit lemenni a tengerre így nyáron, és úgyis kicsit hiányzik a sós víz, ezért oda terveztük a nászutunkat. Kinéztünk egy kevésbé 'híres' szigetet, remélvén hogy el tudjuk kerülni a tömegnyomort és kicsit eldugodtabb helyeket is fel tudunk fedezni, plusz eredeti terv szerint kutyás-SUP-os 'bulit' akartunk, de a hőség miatt a kutyát inkább nem akartuk kínozni, de SUP-okat így is vittünk (más kérdés, hogy nem szedtük ki őket a csomagtartóból)....

I've only been once in Croatia so far, and only at the Plitvice Lakes with my sister, on a one-day tour. I missed the sea, so I thought, it would be nice to go on a honeymoon there. We choose a not-so-popular island, hoping that we can avoid the crowd and we can go hiking and discovering hidden places And originally we planned to travel with our dog, but we canceled this plan because of the heat. We brought our SUP boards, too, but they stayed at the trunk all the way...

Sajnos már utazás előtt kedvemet szegték az olyan hírek, hogy a horvát szállásadók tömegesen mondták le a magyarok szállásait, hogy azt a vagyonosabb, nyugati turistáknak adják ki, több pénzért. Bővebben itt.

Unfortunately, we heard a lot of news about canceled accommodations for Hungarians (because richer, western tourists started to choose Croatia, and they are paying more, of course).

A hírek alapján akár nekünk is lemondhatták volna, akár a helyszínen is, de szerencsére mi nem jártunk így, ez nagyon pozitív volt.

According to the news, we expected that our accommodation could be canceled, but our landlord was really really nice, so we did not have to look for other accommodations.

Első nap Zágrábban szálltunk meg. Az apartman rendkívül tiszta, modern, felszerelt volt, közel a belvároshoz, a szállásadónk pedig rettentő kedves és segítőkész (ellentettje annak, amit a horvátokról mostanában olvasni lehet). - Mindenkinek ajánljuk - Zágráb Downtown Dream.
Zágráb belvárosa aranyos sétálóutcákból áll, sok bolttal, kocsmával, étteremmel, a látványosságok nem nagyon voltak nyitva (pl. a Római Kat. Érsekség sem, amit a magyar Szent László alapított) vagy a korona, vagy az év eleji földrengés miatt, szóval sokmindent nem láttunk. Viszont ettünk egy jót a Nocturno nevű étteremben, szintén nagyon ajánlom. (Medvedgrad-ot is megnéztük volna, ha a google szerint nem lett volna zárva, persze lehet nem volt pontos az infó, de nem akartunk kockáztatni, másnap hosszú út állt előttünk).

First day: Zagreb. The apartment was really clean, well-equipped, close to the city center, the landlord was really really kind, nice, and helpful, so we recommend Downtown Dream if you are in town. 
Zagreb's downtown area has a lot of small streets for only pedestrians, shops, coffees, restaurants. Unfortunately, the local attractions were mostly closed because of COVID or the earthquake (for example the Roman Catholic Archdiocese). Our landlord recommended us a very good restaurant (Nocturno) - delicious food, nice prices. (We wanted to visit Medvedgrad, but according to google, it is closed, and we did not want to travel that much unnecessarily.)


Másnap irány Split, 4 óra vezetés, ott másfél óra várakozás, aztán 1 óra komppal Solta szigetére. Nagyon aranyos, kedves, kicsi sziget, kevésbé turistás, mint Hvar vagy Brac (aminek később kárát láttuk). A szállásunk itt is kellemes volt, Stomorska öbölvárosában, kis utcákon keresztül lehetett feljutni autóval. Este vacsi, másfélszeres árakkal, mint Zágrábban (és kétszeresekkel, mint otthon).

Next day: Split, more than 4 hours, 1,5 hours waiting, 1 hour with the ferry, all to arrive at Solta island. It seemed a nice, cute, small island with less crowd and tourists than the other beachy parts of Croatia. We stayed at Stomorska bay city, in a good apartment with a great view of the sea, and surrounded by cozy, small, quiet streets. 

Gornje Selo

Kilátás a szállásról - Stomorska
View from our apartment - Stomorska

Soltán következett 3 nap pihi, amit vegyes érzésekkel töltöttünk el... Megérkezésünk másnapján délelőtt csak pihentünk a strandon, fürödtünk a tengerben, majd délután gondoltuk, hogy nekivágunk kicsit nézelődni. Az autónk nem annyira gondolta így, mert az első emelkedőn hirtelen leállt a motor... szerencsére pár próbálkozással később újra elindult, de onnantól kezdve kicsit félve indultunk mindig el... A környező öblöket szerettük volna meglátogatni, de kiderült, hogy majdnem minden kisebb öböl vagy csak hajóval közelíthető meg, vagy makadám-útról, amit nem nagyon akartunk volna bevállalni a 16 éves autónkkal. Ezért inkább második nap a nagyobb városok nagyobb strandjait látogattuk végig - Necujam, Rogac, Maslinica). Közben próbáltunk autót bérelni az eldugott öblök meglátogatásához, de az autóbérlő fickó nagyon udvariatlanul kidobott, mondván, hogy ne az ő kocsiját tegyük tönkre ezeken az utakon (persze ezt elmondhatta volna normálisan is, de ahhoz kellett volna egy kis IQ vagy épp kevesebb rasszizmus). Az nagyon látszik a szigeten, hogy a tehetős, hajóval érkező, vagy hajót bérlő vendégekre rendezkedett be a helyi vendéglátás.

We planned 3 days on Solta with only resting, but life happens. On our first day here, we went to the beach, at first, it was really nice, but soon, it started to get crowdy, and no shadow, only the heat everywhere. SO we decided to check other towns' other beaches. Our car was in a little shock because of the heat, so the engine just stopped in the middle of a hill... But after a few times of trying, it started to work again, so no worries, but it was enough for us to be a little scared for the rest of our trip. Unfortunately, even if we decided to risk and visit the small bays, it was impossible on the macadam roads. So instead we visited the 'bigger' towns' beaches, like Necujam, Rogac, and Malinica. In the meantime, we tried to rent a car to visit these bays, but the rental guy was very very rude, saying he won't give us his cars to ruin on those macadam roads...(I could understand if he says it in a normal tone, not kicking us out.) All in all, our conclusion was that this island is for the rich, yacht-traveler upper-classers. 



Utolsó itt töltött napunkon úgy döntöttünk, meglátogatjuk az egyik ilyen öblöt, google szerint 19 perc sétával az egyik városka központjából. Ígyhát leraktuk ott az autót és nekiindultunk egy helyi térképkével és gps-el. Persze rosszfelé mentünk, mert sem a google térképen, sem a rendes térképen nem voltak feltüntetve rendesen a gyalogos utak, ezért első körben egy szikla tetején kötöttünk ki, úgyhogy vissza minden, egészen a jó elágazásig, így összesen kb 2 óra "tűző napon sétálás a 40 fokban" után elértünk a Senjska-öbölbe. Nem mondom, hogy megérte, de kellemesen kevesen voltak, viszont visszafelé még felfelé is kellett sétálnunk, úgyhogy megszenvedtünk érte nagyon. Az út amúgy kőkerítésekkel övezett oliva- és füge"ültetvényeken" át vitt, amik persze árnyékot nem adtak.

On our last day at the island, we decided to visit one of the hidden bays, at any cost. According to google, if we put down the car in a town, it would be 19 minutes walk. So we packed food, drink, picked our comfy shoes, put on our straw hats, and started to walk under the bright, scorching sun. After about 45 minutes of walking the wrong way (because GPS did not work and the maps were not clear about the roads), we found the right track and headed in the right direction. After another 45-minute-walk, we arrived at the hidden Senjska-bay. Not sure if it's worth it, the sea was very wavy, and still not shadow anywhere, even if only a few families were beaching there, it was not comfortable. Adventurous, but not breathtaking. And on our way back, we had to hike upward the hills, so we suffered more, than the bay's value. 






Másnap korai komppal indultunk vissza Split-be, amit a nagy tömeg miatt inkább nem néztünk meg, Sibenik felé vettük az irányt. Sétáltunk a nagyon hangulatos belvárosban, majd a Szent Miklós-erőd felé vettük az irányt, amit a tenger felől, vagy egy szigetről gyalogosan lehet meglátogatni. Elméletileg. Gyakorlatilag tábla tiltja a gyalogos megközelítést, csak hivatalosan szervezett hajós túrán lehet meglátogatni (egy csomó pénzért persze). Mi nem akartunk kockáztatni, és időnk sem volt a szervezett túrára várni, úgyhogy nem mentünk be, csak kívülről néztük meg és mérgelődtünk. Folytattuk utunkat Knin-be, ahol a következő szállásunk volt (nagyon tiszta, modern, rendezett, NAGYON ajánlom ezt is: Slatki Snovi II). Ide azért jöttünk, mert tervben volt a Krka Nemzeti Park, mivel úgy tudtam, itt lehet fürdeni a vízesésben, nem úgy, mint a Plitvicei-tavakban. Hát mint kiderült, már a Krka NP-ban sem lehet fürdeni, majdhogynem feleslegesen jöttünk ide. Szerencsére Knin-ben is van egy gyönyörű erőd, aznap este még azt is bebarangoltuk.

The next day we got up early to catch a ferry back to Split, which town we rather missed because of the crowd and heat. On our way to Knin, we stopped at Sibenik, a historic city of Dalmatia. Walked some at the authentic downtown, with narrow, cozy streets.  The town has two fortresses, and St. Nicolas' fortress seemed very adventurous because a footpath leads to the fortress, through the sea, and a small island. At the 'entrance' (you have to walk through the shallow, in the sea) there was a blackboard about stop, because only with an organized tour is allowed to enter into the fortress, from the other side of the building (and for a LOT of money). We did not have more time for an organized tour and did not want to take the risk, so we stayed out.
Knin is a small town in the mountains, with a very beautiful fortress. The accommodation was awesome, highly recommended (Slatki Snovi II - the landlady waited for us with cake and drinks). Originally, we wanted to stay here, because Krka National Park is close to here, but after I discovered, that we could not swim in the lakes, we just decided to skip Krka, and only visit Plitvice Lakes. 

Sibenik

Sibenik

Sibenik




Fortress St. Nicholas'

Fortress St. Nicholas

A Szent Miklós erőd, ahogy igazából kinéz
The St. Nocholas' fortress how it looks like

Knin

Knin

Knin

Utolsó napunkon hazafelé megálltunk Plitvicében (persze előre kell online jegyet venni, amik hamar elfogynak, és a honlap is állandóan lefagy az adatok kitöltése után, de még a fizetés előtt...). Mondanám, hogy szép, de csak azért, mert már láttam. A vízesések kevésbé látványosak, mint tavasszal, kevesebb bennük a víz, és a tömeg miatt szinte élvezhetetlen sodródásba és sorban állásba és órákig tartó fényképezkedésekbe torkollik az egész túra, bármelyik útvonalat is választja az ember. Mindenkinek ajánlom inkább az elő- vagy utószezont, és nem csak Plitvicével kapcsolatban, de ha akar egy kellemes horvát nyaralást.

On our last day, we stopped at the Plitvice Lakes (we had to buy the tickets online, they run out in no time and the website froze down too many times). I really liked it the first time I visited the Lakes, but now, it was almost unenjoyable. A lot of waterfalls were almost unnoticeable because of the lack of water, but the crowd made the whole tour unbearable. Waiting in lines to take photos, or to catch a bus or a boat, then rushing so others can take photos, too... it was just really awful. So if you want to visit the Lakes (or Croatia), I recommend the off-seasons.






Összességében tömeg, nyugati drágaság, hőség (sok aszfalt, kevés zöld), látogathatatlan vagy túlárazott látnivalók jellemezték utunkat, úgyhogy egy nyaralásnak elment, de egy IGAZI nászutat mindenképpen szerveztünk  kell... valahova máshova.

Overall: crowd, western prices, heat (too much asphalt, too less green), attractions closed (Medvedgrad, Archdiocese, Krka swimming) or overpriced (St. Nicholas Fortress, Plitvice Lakes), so it was nice for one holiday, but we need to organize a REAL honeymoon... to somewhere else.

De hogy a végére pozitívat is mondjak: a szállásadóink rettentő kedvesek voltak, a szállások tiszták, rendezettek, az éttermekben finom ételeket ettünk, a tenger kellemes volt (vízicipővel mindenki készüljön). 

But I should say some positive words, too: our landlords' kindness, the cleanliness, and coziness of our accommodations, good food at the restaurants, nice sea, and beaches (but prepare with water shoes).


Tuesday, August 24, 2021

Turandot - Römersteinbruch Sankt Margarethen - Szentmargitbányai Kőfejtő

A Turandot a kedvenc operám. Láttam már vagy 30, 40-et is, de ezt nem volt, ami felülmúlta volna. Volt olyan év, hogy 4-5-ször is megnéztem. Erre az előadásra már egy éve várok/várunk, tavaly a korona-helyzet miatt természetesen ez is elmaradt, idénre tették át a bemutatót.
Szentmargitbánya körülbelül 10 percre van a magyar határtól, az osztrákok kérték az oltási igazolást. Parkolás után felsétáltunk a kőfejtőhöz, ahol nem csak a jegyet, de megintcsak ellenőrizték az oltási igazolást.

Turandot is my favorite opera - and I've seen 30-40 in my life, so far - and I could not find a better one. There were seasons when I watched 4-5 times, and I've been waiting for this version for a year because it was postponed from 2020 to 2021, thanks to COVID. 
St. Margarethen is a small town in Austria, 10 minutes from Hungary (and it used to be a Hungarian town). There was a short vaccination checking at the border, and at the quarry, too, so only the vaccinated could go in. 


A kőfejtő teljes egészében kulturális helyszínné lett átalakítva, a grandiózus környezettől az embernek tátva marad a szája. A színpadkép teljesen ázsiai, a díszleteket a klasszikus kínai elefántcsont-faragás művészete ihlette. Már az előadás előtt kosztümös színészekkel lehetett fényképezkedni, és előadás közben sem féltek a közönség közé keveredni a művészek.

The quarry was totally transformed into a cultural stage, and from the grandiose environment, one keeps one’s mouth open. The stage image was authentic Asian, the scenery was inspired by the art of classical Chinese ivory carving. Even before the performance, it was possible to take photos with actors in costume, and the artists were not afraid to mingle with the audience during the play.



A színpad hatalmas volt, inkább  előadótér táncosokkal, tűzzsonglőrökkel, a teret mindig kihasználták (volt is kivel: 300 fős, 18 nemzetiséget felvonultató stáb). A kőfejtő szikláit különféle fényfestésekkel alakították a történethez illeszkedővé, hol természetet vetítettek rá, hol szimbolikus képeket. A művészek volt, hogy a magasban hidakon mászkáltak, vagy épp a sziklán 'lógva' harcoltak... A kihangosítást remekül megoldották annak ellenére, hogy nagyzenekart és operaénekeseket nem szoktak hangosítani, itt viszont muszáj volt a szabadtér miatt, és egy rossz szavam nem lehet rá, nemcsakhogy mindent jól lehetett hallani, de mindig azt lehetett hallani, amit kellett és akkor, amikor kellett.

The stage was enormous, always filled with action, dancers, fire jugglers, acrobats, they always used the whole space (a crew of 300 members of 18 nationalities). The stage and the surrounding cliffs were decorated with light paintings/projections many times, either with natural images, or symbolic content. The artists were hanging from the cliffs, fighting, or just climbing to the high bridges or other elements... The sound system was perfect, it should've been hard to make it right, so every sound was in its place and perfectly toned.

Az első felvonás után volt egy fél órás szünet (ekkor azt gondoltam, hogy mivel 3 felvonásos, és ha a másik szünet is fél órás lesz, akkor éjfél előtt nem lesz vége). Persze nekem KELL egy műsorfüzet, gyűjtöm a műsorfüzeteket. Persze pénzt nem változzunk, de hát hol ne lehetne kártyával fizetni.... hát PONT itt... már majdnem megsemmisültem, amikor megláttam, hogy 5 euro a műsorfüzet, és nálam meg PONT VAN 5 EURÓ, mert maradt Szlovéniából... mint egy kisgyerek szaladtam vissza, hogy 'I have 5 euros...' A csaj biztos hülyének nézett, de hatalmas mosollyal nyújtotta a füzetet azzal a mondattal, hogy 'Az bőven elég is'.
Aztán a második felvonás után nem is volt szünet, letolták a 2-3. felvonást egyben, így este 11-re vége is lett. 

After the first act, there was a 30 mins break (I thought that we'll be there till midnight because Turandot has 3 acts, and with another 30 mins break, it will get veeery long). As I am collecting programs, my first way was the kiosk, but we cannot use cards, and we did not change, unfortunately.... Just before I almost start crying, I saw the prices: 5 euros for a program, and I HAVE 5 euros, from the Slovenian trip, so I rushed back, shouting 'I have 5 euros!!' and the lady gave it to me, with a big, bright smile on her face, replying 'That's more than enough.'
And there wasn't a break between act 2 and 3, so it ended around 11.

A végén pont mondtam férjemnek, hogy ide egy Aida vagy Nabucco jöhetne még simán... másnap olvastam a hírlevelüket hogy a 2022-es opera előadás Nabucco lesz... így legyen ötösöm a lottón :)

In the end, I told my husband, I could imagine an Aida or a Nabucco play at this stage.... next day I read the newsletter about 2022 Oper Im Steinbruch: Nabucco. I feel like a prophet....

Imádtam, sírtam, látványilag is jobb élmény volt, mint akármelyik mozis akciófilm vagy fantasy, vagy átlagos színházi darab, zseniális kosztümök, díszletek, hangzás, és hát persze az a csodálatos zene....

All in all: we loved it, we were amazed, I cried, visually better than any blockbuster movies or other theater plays, it was genius....  And that music...