Showing posts with label sea. Show all posts
Showing posts with label sea. Show all posts

Wednesday, August 25, 2021

Horvátország - Croatia - Kalandozás Európában 7. - Adventures in Europe 7.

Eddig még csak egyszer jártam Horvátországban, akkor is csak a Plitvicei-tavakig jutottunk húgommal egy egynapos kirándulás keretében. Gondoltam, nem lesz rossz kicsit lemenni a tengerre így nyáron, és úgyis kicsit hiányzik a sós víz, ezért oda terveztük a nászutunkat. Kinéztünk egy kevésbé 'híres' szigetet, remélvén hogy el tudjuk kerülni a tömegnyomort és kicsit eldugodtabb helyeket is fel tudunk fedezni, plusz eredeti terv szerint kutyás-SUP-os 'bulit' akartunk, de a hőség miatt a kutyát inkább nem akartuk kínozni, de SUP-okat így is vittünk (más kérdés, hogy nem szedtük ki őket a csomagtartóból)....

I've only been once in Croatia so far, and only at the Plitvice Lakes with my sister, on a one-day tour. I missed the sea, so I thought, it would be nice to go on a honeymoon there. We choose a not-so-popular island, hoping that we can avoid the crowd and we can go hiking and discovering hidden places And originally we planned to travel with our dog, but we canceled this plan because of the heat. We brought our SUP boards, too, but they stayed at the trunk all the way...

Sajnos már utazás előtt kedvemet szegték az olyan hírek, hogy a horvát szállásadók tömegesen mondták le a magyarok szállásait, hogy azt a vagyonosabb, nyugati turistáknak adják ki, több pénzért. Bővebben itt.

Unfortunately, we heard a lot of news about canceled accommodations for Hungarians (because richer, western tourists started to choose Croatia, and they are paying more, of course).

A hírek alapján akár nekünk is lemondhatták volna, akár a helyszínen is, de szerencsére mi nem jártunk így, ez nagyon pozitív volt.

According to the news, we expected that our accommodation could be canceled, but our landlord was really really nice, so we did not have to look for other accommodations.

Első nap Zágrábban szálltunk meg. Az apartman rendkívül tiszta, modern, felszerelt volt, közel a belvároshoz, a szállásadónk pedig rettentő kedves és segítőkész (ellentettje annak, amit a horvátokról mostanában olvasni lehet). - Mindenkinek ajánljuk - Zágráb Downtown Dream.
Zágráb belvárosa aranyos sétálóutcákból áll, sok bolttal, kocsmával, étteremmel, a látványosságok nem nagyon voltak nyitva (pl. a Római Kat. Érsekség sem, amit a magyar Szent László alapított) vagy a korona, vagy az év eleji földrengés miatt, szóval sokmindent nem láttunk. Viszont ettünk egy jót a Nocturno nevű étteremben, szintén nagyon ajánlom. (Medvedgrad-ot is megnéztük volna, ha a google szerint nem lett volna zárva, persze lehet nem volt pontos az infó, de nem akartunk kockáztatni, másnap hosszú út állt előttünk).

First day: Zagreb. The apartment was really clean, well-equipped, close to the city center, the landlord was really really kind, nice, and helpful, so we recommend Downtown Dream if you are in town. 
Zagreb's downtown area has a lot of small streets for only pedestrians, shops, coffees, restaurants. Unfortunately, the local attractions were mostly closed because of COVID or the earthquake (for example the Roman Catholic Archdiocese). Our landlord recommended us a very good restaurant (Nocturno) - delicious food, nice prices. (We wanted to visit Medvedgrad, but according to google, it is closed, and we did not want to travel that much unnecessarily.)


Másnap irány Split, 4 óra vezetés, ott másfél óra várakozás, aztán 1 óra komppal Solta szigetére. Nagyon aranyos, kedves, kicsi sziget, kevésbé turistás, mint Hvar vagy Brac (aminek később kárát láttuk). A szállásunk itt is kellemes volt, Stomorska öbölvárosában, kis utcákon keresztül lehetett feljutni autóval. Este vacsi, másfélszeres árakkal, mint Zágrábban (és kétszeresekkel, mint otthon).

Next day: Split, more than 4 hours, 1,5 hours waiting, 1 hour with the ferry, all to arrive at Solta island. It seemed a nice, cute, small island with less crowd and tourists than the other beachy parts of Croatia. We stayed at Stomorska bay city, in a good apartment with a great view of the sea, and surrounded by cozy, small, quiet streets. 

Gornje Selo

Kilátás a szállásról - Stomorska
View from our apartment - Stomorska

Soltán következett 3 nap pihi, amit vegyes érzésekkel töltöttünk el... Megérkezésünk másnapján délelőtt csak pihentünk a strandon, fürödtünk a tengerben, majd délután gondoltuk, hogy nekivágunk kicsit nézelődni. Az autónk nem annyira gondolta így, mert az első emelkedőn hirtelen leállt a motor... szerencsére pár próbálkozással később újra elindult, de onnantól kezdve kicsit félve indultunk mindig el... A környező öblöket szerettük volna meglátogatni, de kiderült, hogy majdnem minden kisebb öböl vagy csak hajóval közelíthető meg, vagy makadám-útról, amit nem nagyon akartunk volna bevállalni a 16 éves autónkkal. Ezért inkább második nap a nagyobb városok nagyobb strandjait látogattuk végig - Necujam, Rogac, Maslinica). Közben próbáltunk autót bérelni az eldugott öblök meglátogatásához, de az autóbérlő fickó nagyon udvariatlanul kidobott, mondván, hogy ne az ő kocsiját tegyük tönkre ezeken az utakon (persze ezt elmondhatta volna normálisan is, de ahhoz kellett volna egy kis IQ vagy épp kevesebb rasszizmus). Az nagyon látszik a szigeten, hogy a tehetős, hajóval érkező, vagy hajót bérlő vendégekre rendezkedett be a helyi vendéglátás.

We planned 3 days on Solta with only resting, but life happens. On our first day here, we went to the beach, at first, it was really nice, but soon, it started to get crowdy, and no shadow, only the heat everywhere. SO we decided to check other towns' other beaches. Our car was in a little shock because of the heat, so the engine just stopped in the middle of a hill... But after a few times of trying, it started to work again, so no worries, but it was enough for us to be a little scared for the rest of our trip. Unfortunately, even if we decided to risk and visit the small bays, it was impossible on the macadam roads. So instead we visited the 'bigger' towns' beaches, like Necujam, Rogac, and Malinica. In the meantime, we tried to rent a car to visit these bays, but the rental guy was very very rude, saying he won't give us his cars to ruin on those macadam roads...(I could understand if he says it in a normal tone, not kicking us out.) All in all, our conclusion was that this island is for the rich, yacht-traveler upper-classers. 



Utolsó itt töltött napunkon úgy döntöttünk, meglátogatjuk az egyik ilyen öblöt, google szerint 19 perc sétával az egyik városka központjából. Ígyhát leraktuk ott az autót és nekiindultunk egy helyi térképkével és gps-el. Persze rosszfelé mentünk, mert sem a google térképen, sem a rendes térképen nem voltak feltüntetve rendesen a gyalogos utak, ezért első körben egy szikla tetején kötöttünk ki, úgyhogy vissza minden, egészen a jó elágazásig, így összesen kb 2 óra "tűző napon sétálás a 40 fokban" után elértünk a Senjska-öbölbe. Nem mondom, hogy megérte, de kellemesen kevesen voltak, viszont visszafelé még felfelé is kellett sétálnunk, úgyhogy megszenvedtünk érte nagyon. Az út amúgy kőkerítésekkel övezett oliva- és füge"ültetvényeken" át vitt, amik persze árnyékot nem adtak.

On our last day at the island, we decided to visit one of the hidden bays, at any cost. According to google, if we put down the car in a town, it would be 19 minutes walk. So we packed food, drink, picked our comfy shoes, put on our straw hats, and started to walk under the bright, scorching sun. After about 45 minutes of walking the wrong way (because GPS did not work and the maps were not clear about the roads), we found the right track and headed in the right direction. After another 45-minute-walk, we arrived at the hidden Senjska-bay. Not sure if it's worth it, the sea was very wavy, and still not shadow anywhere, even if only a few families were beaching there, it was not comfortable. Adventurous, but not breathtaking. And on our way back, we had to hike upward the hills, so we suffered more, than the bay's value. 






Másnap korai komppal indultunk vissza Split-be, amit a nagy tömeg miatt inkább nem néztünk meg, Sibenik felé vettük az irányt. Sétáltunk a nagyon hangulatos belvárosban, majd a Szent Miklós-erőd felé vettük az irányt, amit a tenger felől, vagy egy szigetről gyalogosan lehet meglátogatni. Elméletileg. Gyakorlatilag tábla tiltja a gyalogos megközelítést, csak hivatalosan szervezett hajós túrán lehet meglátogatni (egy csomó pénzért persze). Mi nem akartunk kockáztatni, és időnk sem volt a szervezett túrára várni, úgyhogy nem mentünk be, csak kívülről néztük meg és mérgelődtünk. Folytattuk utunkat Knin-be, ahol a következő szállásunk volt (nagyon tiszta, modern, rendezett, NAGYON ajánlom ezt is: Slatki Snovi II). Ide azért jöttünk, mert tervben volt a Krka Nemzeti Park, mivel úgy tudtam, itt lehet fürdeni a vízesésben, nem úgy, mint a Plitvicei-tavakban. Hát mint kiderült, már a Krka NP-ban sem lehet fürdeni, majdhogynem feleslegesen jöttünk ide. Szerencsére Knin-ben is van egy gyönyörű erőd, aznap este még azt is bebarangoltuk.

The next day we got up early to catch a ferry back to Split, which town we rather missed because of the crowd and heat. On our way to Knin, we stopped at Sibenik, a historic city of Dalmatia. Walked some at the authentic downtown, with narrow, cozy streets.  The town has two fortresses, and St. Nicolas' fortress seemed very adventurous because a footpath leads to the fortress, through the sea, and a small island. At the 'entrance' (you have to walk through the shallow, in the sea) there was a blackboard about stop, because only with an organized tour is allowed to enter into the fortress, from the other side of the building (and for a LOT of money). We did not have more time for an organized tour and did not want to take the risk, so we stayed out.
Knin is a small town in the mountains, with a very beautiful fortress. The accommodation was awesome, highly recommended (Slatki Snovi II - the landlady waited for us with cake and drinks). Originally, we wanted to stay here, because Krka National Park is close to here, but after I discovered, that we could not swim in the lakes, we just decided to skip Krka, and only visit Plitvice Lakes. 

Sibenik

Sibenik

Sibenik




Fortress St. Nicholas'

Fortress St. Nicholas

A Szent Miklós erőd, ahogy igazából kinéz
The St. Nocholas' fortress how it looks like

Knin

Knin

Knin

Utolsó napunkon hazafelé megálltunk Plitvicében (persze előre kell online jegyet venni, amik hamar elfogynak, és a honlap is állandóan lefagy az adatok kitöltése után, de még a fizetés előtt...). Mondanám, hogy szép, de csak azért, mert már láttam. A vízesések kevésbé látványosak, mint tavasszal, kevesebb bennük a víz, és a tömeg miatt szinte élvezhetetlen sodródásba és sorban állásba és órákig tartó fényképezkedésekbe torkollik az egész túra, bármelyik útvonalat is választja az ember. Mindenkinek ajánlom inkább az elő- vagy utószezont, és nem csak Plitvicével kapcsolatban, de ha akar egy kellemes horvát nyaralást.

On our last day, we stopped at the Plitvice Lakes (we had to buy the tickets online, they run out in no time and the website froze down too many times). I really liked it the first time I visited the Lakes, but now, it was almost unenjoyable. A lot of waterfalls were almost unnoticeable because of the lack of water, but the crowd made the whole tour unbearable. Waiting in lines to take photos, or to catch a bus or a boat, then rushing so others can take photos, too... it was just really awful. So if you want to visit the Lakes (or Croatia), I recommend the off-seasons.






Összességében tömeg, nyugati drágaság, hőség (sok aszfalt, kevés zöld), látogathatatlan vagy túlárazott látnivalók jellemezték utunkat, úgyhogy egy nyaralásnak elment, de egy IGAZI nászutat mindenképpen szerveztünk  kell... valahova máshova.

Overall: crowd, western prices, heat (too much asphalt, too less green), attractions closed (Medvedgrad, Archdiocese, Krka swimming) or overpriced (St. Nicholas Fortress, Plitvice Lakes), so it was nice for one holiday, but we need to organize a REAL honeymoon... to somewhere else.

De hogy a végére pozitívat is mondjak: a szállásadóink rettentő kedvesek voltak, a szállások tiszták, rendezettek, az éttermekben finom ételeket ettünk, a tenger kellemes volt (vízicipővel mindenki készüljön). 

But I should say some positive words, too: our landlords' kindness, the cleanliness, and coziness of our accommodations, good food at the restaurants, nice sea, and beaches (but prepare with water shoes).


Tuesday, April 20, 2021

Kuala Lumpur, Thaiföld/Thailand 2016-2017

 2016 nyarán ismerkedtem meg a SUP sporttal és a SUP jógával... sajnos csak augusztus végén, de annyira megtetszett, hogy rögtön jelentkeztem a téli SUP jóga 'táborukba'.... Thaiföldre :) 
Ilyen messze még sosem jártam addig, ráadásul csoporttal mehettem, így akkor még kissé bátortalanul, de befizettem rá. A közös megbeszéléseken összebarátkoztam Ivettel, és mivel az odajutást mindenkinek egyénileg kellett megoldani, úgy döntöttük, hogy mi ketten együtt megyünk.
I met with the SUP sport and SUP yoga at the end of 2016 summer. Even though it was at the end of the season, I really got to like it so decided to join their SUP camp in Thailand.

A terv: Turkish Airlines, Törökországban átszállás, egészen Kuala Lumpurig, ahol eltöltünk pár napot, aztán fapadossal tovább Surat Thaniban Thaiföldre, ahonnan megy a komp a tábor helyszínére: Koh Phanganra.
The plan: Turkish Airlines, transfer in Istambul, to Kuala Lumpur, where we spend a few days, then flying to Surat Thani, from where ferry, to Koh Phangan.

Az első akadály nem sokkal repülőjegy vétel után jött: minden nagyobb repülőtársaság feladott poggyászként 30 kg-ot enged fel, a Turkish csak 20-at. Viszont mindenki maga oldotta meg a SUP-jának odaszállítmányozását, ami önmagában is 15 kg. Így 3 hétre 5 kg ruhát szuszmákolhattunk össze magunknak maximum. 
Karácsony után, december 29-én indultunk, a szilvesztert Kuala Lumpurban terveztük tölteni. A következő nehézségünk már cseppet sem volt ennyire egyszerűen megoldható: az isztambuli átszállásunk került veszélybe, ugyanis akkora volt a havazás/szél (már nem emlékszem), hogy a gép nem tudott leszállni, és a kb 350 km-re levő Izmirben szállt le feltankolni. Minket leszállítottak az üres reptérre (Izmir üdülőváros, télen sehol senki), majd pár óra múlva vissza, hogy megpróbáljunk újra eljutni Isztambulba. Ahogy telt az idő, az esélytelenek nyugalmával ültünk vissza a gépre, ugyanis egyre valószínűtlenebbé vált, hogy elérjük a csatlakozást. Hatalmas szerencsénkre elég sokan akartak arra a gépre átszállni, és melós lett volna mindenkit másik gépekre pakolászni, úgyhogy megvártak minket, a többi utas nagy örömére. 
Our first unexpected hardship came after the plane ticket purchase: we only could bring a 20 kg-s checked luggage (even though every other airline allowed a 30 kg-s baggage), and our SUP was 15 kg-s. So we had to 'live' for 3 weeks with only 5 kg-s of clothes. But Thailand is warm so it has to be okay.
We departed on the 29th of December, wanted to spend New Year's Eve in Kuala Lumpur. And the next hardship just hit us: our plane was not able to land because of the heavy snow/wind, so we flew to Izmir, which is about 350 km-s away. Then waited there, at the totally empty airport for a few hours, and tried to approach Istambul again. We already gave up to catch our connection, but luckily to us, we made it (the flight to KL waited for our plane).

Még nem utaztam azelőtt hagyományos (értsd: nem fapados) légitársasággal, úgyhogy egészen meglepő szolgáltatásokkal szembesültem: napszaknak megfelelő étkezések biztosítása,  éjszakai utazásnál mosakodó szettet (papuccsal, fogkefével), takarót adnak, és melegvizes törölközőt hoznak hogy megtisztíthassuk az arcunkat. És aki esetleg nem tud aludni a gépen, az filmeket, sorozatokat nézhet, játszhat vagy zenét hallgathat az előtte levő ülés képernyőjének segítségével. Néha jól esik ilyen kényelemben is utazni.
I've never ever traveled with normal airlines before, only with low budget, so the services were really surprising to me. Meals fitted to the parts of the day, cleaning kit, towels, blankets, and display with movies, music, etc. It worth the price.

Ennyi viszontagság után végre megérkeztünk Kuala Lumpurba, eltaxiztunk az Airbnb szállásunkig, ami egy olyan épület-együttesben volt, aminek infinity pool volt a tetején. Délután kicsit mászkáltunk a városban, felmentünk a Menara KL Tower-ba, én megnéztem mellette a MiniZoo-t (ami nem is volt annyira mini), este pedig elnéztünk az infinity pool-hoz...
After all these hardships, we reached KL, got a cab to our apartment complex (with rooftop infinity pool). Then went for some sightseeing: Menara KL Tower + MiniZoo, and the night view from the infinity pool...





Másnapra viszont társaságunk lett: apum munkatársa és barátai, akikkel még Bp-en, felszállásnál találkozott apum, és ugyanúgy KL-ba jöttek. Megnéztük a Batu barlangokat, majmok, hindu szobrok, virágok mindenhol... közben ebédeltünk egy eldugott helyi kifőzdében (bár fogalmam sincs mit ettem), felmentünk úszkálni az infinity pool-ba, megnéztük az akváriumot, este pedig piac, masszázs, szilveszter a Petronas Twin Towernél, vacsora, durián.... a sorrend tetszőlegesen felcserélhető.
Lucky for us, we got good company the next day: my dad's co-worker and his friends traveled on the same flight and organized a day together. Watched the Batu Caves, monkeys, Hindi statues, flowers everywhere.... a lunch somewhere deep in the city, swimming in the infinity pool, visit the Aquarium, and in the evening: market, dinner, durian, massage, firework and NY's Eve at Petronas Twin Towers....







Ivettel másnap gépre szálltunk, a Surat Thani reptéren pedig véletlenül összefutottunk az egész SUP-os csapattal, úgyhogy együtt mentünk busszal (1 óra) a kikötőig, utána komppal (1,5 óra) Koh Phanganra.
Koh Phangan egy kis, majdnem kerek sziget, és csupa hegy. A fővárosa Thong Sala, és híres a Full Moon partyjáról. 
Zuhogó esőben érkeztünk, és persze hittük, hogy ez csak átmeneti. Rosszul. 
A szállásunk alig pár méterre volt a tengerparttól Haad Salad öbölben,parti bungalókban. Nem voltak luxus szállások, de nem is kellett annak lenniük (legalábbis akkor úgy gondoltuk), a környezet kárpótolt (volna).
On the 1st of January, we flew to Surat Thani, joined the other SUP 'campers', then caught the bus to the port (1 hour), and took the ferry to Koh Phangan (1,5 hours). A small, round island with lots of mountains, famous for its Full Moon parties.
We arrived in heavy rain, but we thought optimistically that it'll stop soon. We were totally wrong. Our accommodation was almost at the beach in Haad Salad bay, with nice bungalows. Not so luxurious, but just fine. We thought we don't really need luxury because we won't be inside too much. We were wrong again.

De az eső csak nem hagyott alább. A helyiek mondták, hogy ez már nem a monszun, az már levonult, ez egy ciklon. És abban a 10 napban, amit ott töltöttünk, végig 'boldogított' minket. Éppen ezért az élményeink egészen máshogy alakultak, mint ahogy azt elképzeltük. A napok kissé összemosódtak, mivel a tervezett napi 2-3 SUP-ozásból napokig egy sem tudott megvalósulni, és a hegyekről lezúduló eső az egész öbölben elmosta az áramot. 3 napig nem volt áramunk, meleg vizünk, WC-nk, mivel darálós volt és nem lehetett lehúzni. (Persze ilyen esetekre a környéken mindenkinek volt generátora, csak a mi szállásadónknak nem, ő túl spúr volt ehhez). A kevésbé esős időszakokat persze kimaxoltuk, körbejártuk a szigetet: néztünk thai box meccset, elmentünk a helyi 'állatkertbe' - én persze felnyomtam az illetékes állatvédőknél a szörnyű körülmények és az egyszem szomorú elefántjuk miatt - , megnéztük a sziget összes templomát, vízeséseket, meglátogattuk a fővárost is párszor, de főleg az éjszakai kajapiacot. De az esősebb napokon (és ezekből volt több) így nézett ki a napi rutin: reggel 'átköltöztünk' a 3 házzal odébb levő étterembe, ahol volt wifi és áram, a csapat egész nap evett, hogy ne dobjanak ki minket, és közben felváltva mentünk masszíroztatni a szintén szomszédos masszázs-bungalóba. Kivételes napokon sikerült tengerre szállnunk, egyik nap még a szomszédos öbölbe is át tudtunk evezni, némelyik este pedig meglátogattuk a sziget különleges éttermeit, hogy ne mindig ugyanott együnk (pl. Koh Raham, ami varázslatosan néz ki, de sajnos képem nincs, mert este voltunk).
But the rain never stopped. According to the locals, it was not the monsoon, but some cyclone, which made our 10 day feels like the Flood. Instead of our planned 2-3 SUP activities, it was barely 2-3 a week. On our 2nd or 3rd day, the flood from the mountains washed away the electricity in the bay, so we had no power and no toilet for 3 days. We had to 'move in' to the nearest restaurant and eat and drink all day long (and interrupted it with one massage a day) so we could charge our phones, use the toilet and wifi. 
Of course, when the rain was not so heavy, we tried to maximize the quantity and quality of discovering the island. Watched thai box, visited Chinese and Buddhist temples, waterfalls, the local 'zoo' with a sad elephant, the capital, and its food market (day and night), and sometimes, we were able to paddle a little or do some SUP yoga... One day we even paddled to the next bay (Koh Ma), and some special restaurants (like Koh Raham).






Than Sadet Waterfall


Pad Thai

sült fagylalt





Wat Paa Sang Tham

Chinese Temple Goddess of Mercy


Koh Ma

Az utolsó pár napunkon sütött ki a nap csak, ezért úgy döntöttünk, fizetett túrával elmegyünk az Ang Tong Marine Nemzeti Parkba. Kis motoros csónakkal vittek ki, sznorkeleztünk, kajakoztunk, kilátóba sétálgattunk....
On our last day in Thailand, we went on a one-day tour to the Ang Tong Marine National Park, by motorboat. Snorkeling, hiking to the viewpoint, small islands, kayaking...





Visszafelé megint megálltunk KL-ban, immár hármasban, meglátogattuk a hatalmas madárparkot, a kínai negyedben szálltunk meg, ami szörnyen hangulatos volt, és jobban megnéztük a belvárost.
On our way back, we spent 2 days in KL again, so we got a little more about the city: the bird park, Hindu and Chinese temples, the Chinese district....





Azt hiszem, Dél-kelet Ázsia legjobb szeletkéiből kaptam, és bár majd' végig zuhogó esőben voltunk, mégis itt szerettem bele Ázsiába és nem utolsó sorban a SUP-ba... (köszi Ami!)
As I see, I got the best from Southeast Asia, even though it was raining all the time... but I fell in love immediately with this area....and the SUP <3 


(Srácok, a képekért bocsi, ha valaki szellemi tulajdonát felhasználtam, és nem jelöltem, szóljon, mert a gépemen teljesen össze vannak keveredve a képek, nem tudom ki melyiket lőtte, de ha szóltok, odaírom :) )