Panglao

 Egy kis büszkeséggel tölt el, hogy olyan helyen lakom, amitől az ismerőseim 90%-a falnak menne... emeletes bungaló, aminek falai nincsenek, csak teteje, zuhanyzás a szabad ég alatt, s bambuszpadlóra egymás mellé fektetett szivacsok, megadva a lehetőséget, hogy vadidegenekkel ismerkedj álmodban (akik történetesen a szivacs-szomszédaid). Padló hol bambusz de inkább csak kavics. Mindenhol függőágyak, de a szivacsodhoz azért jár szúnyogháló.
Amúgy ma átjöttem Ceburól Boholba (hajón), a szállást is ma foglaltam. Nem rohanok sehová. S nem rosszabb semmivel így végigutazgatni, mint idegeskedni az előre eltervezett miatt.
Living in a place which would make 90% of my friends scream, makes me a little proud...sleeping on the floor of a bungalow with only roof, no walls, mattresses on the floor and next to each other and only separated with mosqito nets, so you can make new friends in your dreams, taking shower under the open sky...bamboo everywhere and hammocks... that's Alona Hammocks, in Bohol by the way, because I changed Cebu for Bohol, Panglao. Went by ferry, booked the hostel on my way there. And I really like travelling without plans, I'm not rushing, and it is not worse like this than being nervous because of a planned trip which won't always go as planned :) .

Mellesleg az a kék az én táskám. Utazóktól, akik hónapok óta úton vannak, kaptam az elismerést, hogyan fértem bele ekkorába. Hát nem volt más választásom, még így is soknak tűnik.

Btw the blue one is my backpack. I got some compliment for it from long-time travellers that how could I make it with such a small pack. To tell the truth, I had no choice, and sometimes it's still too much.

S ma végre hozzájutottam első helyi étkemhez; édes, kicsit savanyú, kicsit csípős, pont amilyennek mindenki szereti az ázsiait.

And finally, my first local, asian food. Sweet and sour and a little spicy, just the way as everyone likes asian food.