2017. nyár. Az egész Juci barátnőm 30. születésnapjá(nak szervezésé)val/vel kezdődött.... meg akartam lepni, úgyhogy elkezdtem utazást szervezni (akkoriban már eléggé benne voltam kisebb utazások megszervezésében)... Grúzia pedig semmiképp sem mondható tipikus európai országnak (mivel a mai napig nem kaptam egyértelmű választ arra, hogy Európa-e vagy Ázsia... mindenesetre biztosításnál direkt olyat kötöttünk, amiben a részletezésnél szerepelt hogy Grúzia, bár KÜLÖN kiemelték, Oroszország mellett, szóval a biztosítós sem tudja biztosan....). A lényeg, hogy ők magukat európai országként definiálják.
It all started with a 30th birthday... I decided to make my best friend's 30th birthday unforgettable, and I chose the tough way to do it... So in 2017, I organized a surprise trip to Georgia for Juci. Georgia is not typical, not a '100-times-seen' European city...I still don't know if it's Europe or not (but they consider themself as a European country, so that's what matters anyway).
Nade. A szervezkedést időben el kellett kezdenem, útitársakat kerestem - kórusos csajbuli lett - és előre leszerveztem mindent. A nehézség abból adódott, hogy meglepetés volt az egész, Juci szeptemberben kapta meg az ukászt, hogy október végén vegyen ki 4 nap szabit, és nem tudta hova (meg azt sem, hogy még csatlakoznak hozzánk).
So. I had to start the organizing in time, I was looking for some companion (in secret, of course) and booked everything (plane tickets, guides, rooms, etc.). It was really hard to keep it secret, she only knew about a trip, not where to, or with who.
A reptérre direkt hamarabb mentünk ki, hogy ne tudja, melyik gépre szállunk, és ott csatlakoztak hozzánk a lyányok is. Lásd a videóban.
We arrived to the airport a few hours earlier so she could not find out, which plane would we take, and the surprise companion joined us there, too. Watch the video.
Grúzia 3 óra repülés + 3 óra időeltolódásra van (ősszel), így az éjfélkor induló gépünkkel, és a legjobb esetben is 3 óra alvással a gépen, reggel 7-re értünk kutaisi szállásunkra. Ott közös megegyezéssel aludtunk keveset, majd belevetettük magunkat Kutaisibe. Mondjuk ezt az egy napot nem szerveztem le előre, de a látványosságokról voltak fogalmaim, úgyhogy nekivágtunk gyalog. Először a Colchis szökőkutat ejtettük útba, majd egy kis gyalogos városnézés után taxit szereztünk (persze az 5 személyes taxi felvett ötünket, úgyhogy annyira nem volt kényelmes), és megnéztük a Bagrati katedrálist, a Gelati és a Motsameta kolostort.
Georgia is for 3 hours fly and 3 hours time-lag from Hungary, so with our midnight flight, we arrived at Kutaisi at 6 in the morning. We decided to sleep some hours at our Airbnb before we discover the city. This was the only day I did not plan because I counted with our sleeping-needs. So we walked to the Colchis fountain, then after some sightseeing, we caught a cab (we were 5 of us, and barely fit in a normal car, but anyway).We visited the Bagrati Cathedral, and the Gelati and the Motsameta Monasteries.
Másnap hajnalban indultunk (bérelt vezetőkkel és autóval) fel a Kaukázusba, Svaneti tartományba. 6 órás autóút a hegyekben, őszből télbe... Megálltunk az Enguri folyó gátjánál, ami a világ második legmagasabb betoníves gátja (a folyó vize valószerűtlenül kékeszöld), majd egyre feljebb haladva a hegyekben masszív hóesésben folytattuk utunkat a kanyargós, sziklaomlásos szerpentineken. Úticélunk Mestia volt, de az eredeti tervtől eltérően amikor megérkeztünk, nem Mestiát jártuk körbe, felvittek minket Ushguliba, ami a legmagabban fekvő, folyamatosan lakott falu Európában. A programunkat pedig amiatt kellett megváltoztatni, mert annyi hó esett aznap, hogy félő volt, ha másnap mennénk, már nem jutnánk fel a faluba, ugyanis Ushgulit késő októbertől tavaszig nem lehet megközelíteni a havazás miatt. A falu az Unesco világörökség részét képezi. A térség fő jellegzetességét a Svan tornyok adják, amelyből minden családnak volt egy. A többfunkciós tornyok nagyon hasznosak voltak: védelem lavinák és ellenséges támadások ellen, raktárhelyiség, vagy épp a vérbosszú eszközei. Ezek a tornyok mind Ushguliban, mind Mestiában nagyon látványosak. Miután a hóval borított falut végigjártuk, visszatértünk Mestiába, a szállásunkhoz, ahol hatalmas és isteni grúz vacsorát kaptunk.
We departed the next day early in the morning: with booked guides and car, we went up to the Caucasus, Svaneti province. The ride was about 6 hours among the mountains, from autumn to winter... We stopped at the River Enguri's dam (the river's water was SO turquoise), which is the world's second-highest concrete arch dam. Our destination was Mestia, but right after we arrived, plans changed: our guide suggested visiting Ushguli on that day (2 more hours by car) because the snowing was so heavy, nobody was sure we can visit the village the next day. Ushguli is part of the UNESCO World Heritage, the highest, continuously inhabited village in Europe, and is not accessible from autumn to spring, because of the snow. The most interesting characteristics of the area, are the defensive tower houses, every family of the area owned one. They used it for shelter against the enemy, or avalanche, and for storage. These towers give the landscape of Mestia and Ushguli their special attribute.
Georgian people know, how to eat, and how to to be wonderful hosts. Their meals and drinks are wonderful and abundant.
Másnap Mestiát jártuk végig, felmentünk egy toronyba is, megnéztük a helyi látványosságokat (népi múzeum, templom, emlékház), majd visszaindultunk Kutaisibe.
The next day we went through Mestia's attractions: we climbed up in one of these famous towers and visited the local museum, the church, and a memorial house. Mestia is a famous ski paradise, by the way. In the afternoon, we had to take the 6 hours ride back to Kutaisi.
Utolsó napunkon egy egynapos leszervezett túra keretében (és kellemes őszi időjárásban) Kutaisi körnéykének természeti szépségeit csodáltuk meg. Az Okatse-kanyonban 6km-t sétáltunk a kanyon felett függő sétányon, néhol 50 méter magasan a folyó felett. A Martvili-kanyonban elvittek egy rövid evezésre, majd egy nagyon finom ebédre, végül pedig a Prometheus-barlang színes fényekkel kivilágított cseppkő-képződményeit csodáltuk meg.
On our last day, I booked a one-day trip to the local natural sights (in nice autumn weather). In the Okatse-canyon, we walked 6 km-s, 50m-s above the river, in a hanging cliff trail. In the Martvili-canyon, we went for a short boat trip and had a wonderful lunch. And for the last, we visited the Prometheus cave, to see its beautiful, illuminated stalactite formations.
Mindenkinek nagyon ajánlom Grúziát (vagy ahogy jobban illik őket hívni: Georgiát), akár 4 napra is, de még jobban azt, hogy jóbarátaival gyakran ruccanjon ki egy-egy kötetlen, izgalmas, ismeretlent-felfedezős utazásra!
Georgia is highly recommended even for 4 days, with or without friends, for food-, history- and nature lovers!
Video made by: Réka Pálinkás
<3
ReplyDelete