Friday, August 23, 2019

Kalandozás Európában - Adventures in Europe 2. - Bosnia

Bosznia - Hercegovina - Bosnia and Herzegovina

Nyaralásnak úgy döntöttünk, autóval nekiindulunk a Balkánnak, s lemegyünk Albániáig egy hét alatt, Bosznia - Montenegró - Albánia útvonalon.
Persze minden országban meg kellett állnunk, csak így volt az igazi road trip :)
So we wanted to visit some interesting countries, that's why we choose Albania, by car, in a week :) A road trip through Bosnia and Montenegro, to Albania :)

Első állomásunk a boszniai Mostar volt, ahol a régi városrész kellős közepén sikerült szállást foglalni. Végigsétálva az Óvároson az Öreg hídnál lyukadtunk ki - UNESCO kulturális örökség, ami összeköti a folyó által két részre osztott a várost, és amit, mint kiderült, magyar segítséggel építettek újjá. A lakosság fele keresztény, a másik fele muszlim, a város (és mint később látjuk az ország is) ennek a két vallásnak - és kultúrának - a furcsa, de összhangban levő keveréke.
Vacsoránkat pedig a Neretvára nézve költhettük el.
Our first stop was Mostar and I booked our room in the middle of the Old Town... Walking through the traditional market, we arrived at the Old Bridge - UNESCO world heritage, which connects the city separated by the river. In the Croat-Bosniak war, the bridge was destructed, after it was restored with German and Hungarian help. Half of the population are Muslim, half are Christian, and the city - and as we later saw it, the whole country - is under these dualities - both in religion and culture.
We spent our dinner at the banks of the river Neretva.













Másnap Blagaj Tekija 600 éves muszlim kolostornál folytattuk, amit egy sziklafalba/alá építettek, egy forrás mellé. A helyiek érdekesen és gyorsan reagálnak a növekvő turisztikai látogatottságra: a forrás/vízesések partját végigépítették éttermekkel, a forrás eredőjénél (ami egy barlang is egyben) pedig csónakázási lehetőség is van, bár a csónakázható rész nem lehet nagyobb mint 3 evezőcsapás.
Next day we continued with the 600-years-old Muslim Dervish monastery, Blagaj Tekija, which was built under a hill-side. The locals quickly recognised the market gap generated by the increasing tourism, so we can have breakfast/lunch/dinner in restaurants next to the source of river Buna, facing with the monastery, and you can go for a boat trip at the source, even if it's only around 3 paddle strike.






A Kravica-vízesés hasonlóan gyönyörű, mint a plitvicei, de lehet benne fürdeni, és érdekes módon kajakot és SUP-ot bérelni, úgyhogy muszáj voltam :)
The Kravica-waterfall has similar beauty than the Plitvice-waterfall, but you can swim in it, or rent kayaks or SUP boards, soooo I had to.... :)










Még egy állomásunk volt Boszniában, hazafelé menet megszálltunk Szarajevóban. Kicsi, belvárosi, meredek, macskaköves utcák, kulturális sokféleség, halal ételek. Az Óvárosban sétálva megtapasztaltuk az útikönyvek mondását, miszerint Szarajevó a világ azon kevés városának egyike, ahol néhány száz méteren belül katolikus és ortodox templom, mecset és zsinagóga is található.
 Jó hír ez az arab kultúra szerelmeseinek, csupán 6 óra autózásra vagy 1 óra repülőútra van hozzájuk a legközelebbi város, ahol bepillantást és kóstolót nyerhetnek belőle.
 On our way back, we stopped once more in the country: the capital, Sarajevo. Small, steep, cobbled streets, cultural diversity, halal food. Walking in the Old Town, we experienced the guidebooks' sayings: Sarajevo is one of only a few major European cities to have a mosque, Catholic church, Orthodox church and synagogue within the same neighborhood.
 Good news for the Arabic culture lovers: Sarajevo is only 6 hours by car or 1 hour by plane, where you can meet and eat from it.








Tuesday, August 6, 2019

Kalandozás Európában - Adventures in Europe - Slovenia

Bár egy ideje visszazökkentem a mindennapi életbe, próbálom fenntartani a kalandozásokat is.
Júniusban egy hosszúhétvégére átruccantunk Szlovéniába, a Triglav Nemzeti Park környékére, autóval. Csütörtökön indultunk, vasárnap vissza, a terv pedig a Bled-Bovinj-Bovec 'B'-s hármas volt :)
So even if I returned to a normal lifestyle, I'm trying to keep up with the adventures.
In June, we went to Slovenia with friends, just for a long weekend. We targeted the Triglav National Park - Bled-Bovinj-Bovec triumvirate.




Első nap rettentően eláztunk a Vintgar-szurdokban, de szerencsére kisütött a nap, így láttuk a Radovna folyó zseniális színeit és vízeséseit. A szurdokban a sziklákra erősített, kb egy ember széles fafolyosókon és fahidakon lehet közlekedni, de a sok ember ellenére is gyönyörű látványt tud nyújtani, pár helyen pedig le lehet térni az ösvényről, egészen a folyóig.
Firstly, we went to the Vintgar gorge and got caught by heavy rain, but later the weather got sunnier, so we were able to see the incredible blueish-greenish colours of river Radovna. Tourists can walk through the gorge on wooden trails and bridges, attached to the rocks. Even though there are a lot of tourists, the sight is beautiful, and if you're lucky, you can catch some good spots next to the river.






A szurdok után Bohinj felé vettük az irányt, mivel itt volt a szállásunk. A tó óriási hegyekkel van körülvéve, a városka igazi kis turistaparadicsom, főleg a vizek szerelmeseinek. A hostel, ahol laktunk, igazi 'diákszálló', s mindenféle vízi (extrém) sportra nyújt lehetőséget (általuk szervezett rafting, bérelhető SUP, kajak, stb...
Egy kiadós, tradicionális szlovén vacsora után muszáj voltam kipróbálni, milyen ekkora hegyekkel körülvéve SUP-ozni...
Our next stop was the Bohinj lake, which is surrounded by giant mountains. The city is a really nice paradise for water-lover tourists, and our hostel served everyone's need with offering a lot of possibilities for watersports, like organizing rafting tours or rentable kayaks, SUP boards, etc....
So after a delicious, Slovenian dinner, I HAD TO try, how does it feel paddling among these beautiful mountains.




Régi vágyam volt a rafting és a canyoning kipróbálása, amire évekkel ezelőtt kinéztem magamnak Bovecet, úgyhogy következő állomásunk ez a település volt. Az eső szakadt, de a rafting zseniális volt így is, és szerencsénkre délutánra kisütött a nap, amikoris jöhetett a canyoning, a csúszás-mászás-ugrálás egy kanyonban, a jéghideg vízben és a csúszós sziklafalakon. Imádtuk, igazi adrenalin-bomba volt. Odafelé a szlovén hegyek szerpentinjein kanyarogtunk, de visszafelé az olasz utakat választottuk, mert bár a táj ugyanaz volt, az utazási idő jóval rövidebb volt. És így útba ejthettünk egy igazi olasz kisvárosi éttermet :)
I've always wanted to try rafting and canyoning, and Bovec seemed a perfect place for that (and yes, it IS a perfect place for extreme water sports), so this town was out next destination. It was raining again, but the rafting was still great, and we were really fortunate, it became sunny for the afternoon canyoning. Sliding-climbing-jumping in the canyon's ice-cold water and slippery cliffs. We really loved it, it's a real adrenaline-bomb. To Bovec, we drove through the Slovenian mountains but we choose a different way back: through Italy. Same view but shorter traveling time, and with a delicious Italian dinner in a real Italian small-town restaurant :)









Az utolsó nap kevésbé volt aktív, mert délután már indultunk haza, ezért csak a bled-i tavat néztük meg. "Pletnáztunk", ami a helyi, nagy tradíciókkal bíró hajózási mód, megnéztük a Mária mennybemeneteli templomot, aminek a harangja kívánságot teljesít, a lépcsőin pedig a menyasszonynak csendben kell maradnia (hogy a leendő férj nyugalomban eltölthesse utolsó nőtlen óráit, lépdelve a házasság - oltár felé). A szigetet egyébként mindenféle vízi eszközzel meg lehet közelíteni, Bled tökéletes célpont mind történelmi, mind természeti nevezetességei miatt (templom, vár, hegyek, strand, éttermek, vízi sporteszközök).
Összességében elmondható, hogy helytáll a szlovének jelenlegi marketingfogása: sLOVEnia <3
Our last day was not that intense, cause we had to travel home in the afternoon, so we only visited Bled. We tried 'pletna, the local traditional boat, which took us to the island, the Pilgrimage Church of the Assumption of Maria - which church's bell fulfill wishes and it's steps demand silence from the bride for the sake of the future husband on their way to the altar. It is interesting that you can reach the island with any kind of watersport instrument. So Bled - just as the whole country - is a perfect place for any history or nature-lover traveler with its mountains, lakes, churches, castles, beaches, restaurants, extreme sport opportunities.
I could say, their current motto is accurate and true: sLOVEnia <3









Tuesday, April 9, 2019

Women around the world 1. - EJ

[English below the hungarian]

Bár utazásom egyelőre véget ért (én azért szeretem úgy felfogni, hogy csak szünetel), van még pár megosztandó történetem.
Even though my adventure is over (for now), I still have some stories I want to share.

Találkoztam kivételes emberekkel, rendkívüli nőkkel, történetekkel, életutakkal, amik rettentő inspirálóak számomra, és remélem mások számára is az lesz, ezért szeretnék egy sorozatot csinálni, mely ezekről az emberekről szól.
I've met with awesome people, extraordinary women, stories, lifes, which are very inspirational for me, and I hope others can get inspiration from them too, that's why I decided to try to make a series of these post about these people.

Első bemutatottam EJ, ausztrál ’kolléganőm’ Tongáról, több bálnaúszásban és egy bálnamentésben vehettem részt vele, hallgathattam előadásait a bálnákról, és tapasztalhattam meg hihetetlen elhivatottságát, energiáit és lelkesedését az óceánok és a tengeri állatok iránt.
At first, I'd like to introduce EJ, my Australian colleague in Tonga. We shared incredible whale-watching and rescuing moments, I listened her powerful lectures about these incredible creatures and experienced her overwhelming passion, energy and enthusiasm towards the oceans and its creatures.


Üzenetben kértem, írja le, mit tart fontosnak elmondani vele kapcsolatban, melyre válaszként megírta azt is, merre jár mostanság: miután megjárta az Antarktiszt, egy hajón lesz vendégelőadó és kísérő búvár – Chilétől hajózza végig a Csendes-óceánt, érintve a Húsvét-szigeteket, Francia Polinéziát, Fijit, Tongát, Melanéziát-, majd búvártúrákat vezet Ningaloo-n (Ausztrália, legnagyobb szegélyzátony, cetcápáiról híres), utána Lady Elliot-on (a Nagy-korallzátony déli csücskénél található parányi sziget, és a hozzá tartozó védett tengeri teület több, mint 1200 faj számára nyújt védelmet és menedéket), majd nyár végén (ami az ottani tél) visszatér Tonga bálnáihoz.
I asked her to write about herself, her most important 'credits', and in her answer, it was clear, that she is still as active as I guessed: after she finished her 'trip' at Antarctica, she started to work for a company as a guest lecturer/zodiac driver. After that she started with another expedition ship  in Chile heading West across the pacific through Easter Island, French Polynesia, Tonga, Fiji, Melanesia.... Then she is starting her tours in June: on the Ningaloo, July: Lady Elliot and Aug/Sept in Tonga.



 EJ a 30-as évei elején jár, céget alapított EJ’s Encounters néven, búvároktató, hajóskapitány, ’whale guide’, profi fotós ( víz felett – alatt egyaránt)… megjárta a világ óceánjait, úszott már mindenféle tengeri ”csodával”.
Vállalkozását főként azért alapította, hogy megoszthassa szenvedélyét, szeretetét az óceánok és élőviláguk iránt. Saját fotóit, naptárait árusítja, kiállításokat szervez, iskolai oktatásokat tart az óceáni élővilággal és az óceáni természetvédelemmel kapcsolatban, megosztja saját tapasztalatait (melyekből van bőven)… A lényeg, hogy inspiráljon, tudatosítson és ismeretet terjesszen szórakoztató módon, a gyerekek bevonásával, és átadja a tenni és változtatni akarás érzését.


EJ nem csak az állatok elkötelezett híve, a természet- és környezetvédelem, főként az óceáni környezetvédelem is szívügye, célja az emberek inspirálása, hogy képeivel, videóival, előadásaival tudatosítsa, mennyire fontos környezetünk, élővilágunk, óceánjaink védelme.
Hiszi, hogy rövidke életünkben megkaptuk azt a csodát ezen a kék bolygón, hogy kapcsolódjunk a zabolátlan és fantasztikus vadvilághoz, megismerjük csodáit, és fő szenvedélye, hogy szívvel-lélekkel adja át, ossza meg tudását, élményeit másokkal.

Én pedig rettentő szerencsésnek érzem magam, hogy megtapasztalhattam szenvedélyességét, energiáit, elhivatottságát.

EJ is in her early 30's, travelled to oceans all over the world in a position of Dive Instructor, Commercial Skipper, Professional Photographer, and now she is running her own business., EJs Encounters.
She wanted to share her love for the ocean and all its creatures, with selling ocean wildlife images (taken by herself), hosting exhibitions and market stalls, visiting schools to host educational incursions focussing on the ocean / whales and conservation by sharing her experiences, to inspire and educate in a fun loving way that involves the children & leaves them wanting to make a difference.
She says: "One of the most exciting of all is taking humble, nature loving people to amazingly unique locations all over the world to experience our raw, untamed ocean animals are some of the fun things I do for a living!"
Her goal is to inspire people through her imagery and videography to help bring awareness to the education, conservation and protection of our precious marine life.

"I believe we get an awesome opportunity in our brief lifetime on this blue planet to connect with the wild and wonderful and it is my life passion to do that whole-heartedly and my honour to share those experiences with you."




Thank you EJ for sharing those moments and your thoughts with me and introducing me to the wonderful world of whales!

Pictures/credits: https://www.facebook.com/ejsencounters/
https://www.instagram.com/ejsencounters/?hl=en






Friday, January 18, 2019

Dubai II. - the last (aug. 28-sept 1.)

Aki olvasta legelső blogbejegyzésemet, az talán emlékszik, hogy eredetileg miért is akartam volna Dubaiba menni: Franco Dragone La Perle-jére (ami egy látványshow). Plusz visszafelé már az otthagyott alvókám miatt is (ami időközben hazakerült szerencsésen, így azzal már nem volt dolgom).
Who read my very first post, maybe can remember why I wanted to visit Dubai originally - even if I was not interested in the town itself - : for Franco Dragone's La perle show. (On my way back, it was my intention to pick up my "pillow" which I left there, but in the meantime, someone else took it back to Hungary, so no more worries because of this.)

Nos utazásom utolsó állomása (mint ahogy az első is) Dubai volt. Szinte pénztelenül, elég erős negatív hangulatban érkeztem meg, de legalább a város közepén levő reptérre.
A hostel ugyanúgy egy toronyházban, az egyik emelet lakásaiban volt kialakítva. Kb. ezerötszáz forintért olyan finom, svédasztalos-európaias-teljes reggelit ettem, a staff által sütött tojással kiegészítve, ami aztán az egész napomat bearanyozta.
So the last stop of my travelling was Dubai (just as my first). I was almost penniless, with strong negative vibes in me when I arrived - but at least at the middle-of-the-city airport.
The hostel was in a high-rise, in the first-floor's apartments. For about 5 euros, they offered a very delicious self-serviced, western style, whole breakfast, which totally made my day.

A tervem az ott töltött 4 napra így nézett ki: semmittevés-semmittevés-La Perle-semmittevés.
Viszont baromi nagy örömmel töltött el, hogy Koreában megismert kedves barátnőm ott lakik, úgyhogy bandázhatunk :).
Úgyhogy első nap: mozi... Dubaiban a moziban mindent IS kapsz, a perecet melegen hozzák ki, de van sajtos, karamellás popcorn, hot dog, sör. stb...
És mivel első nap nem tudtuk azt nézni amit akartunk, második nap is moziztunk: Crazy rich asians, csak hogy tartsuk magunkban az ázsiai emlékeket....
My original plan was like this for the 4 day: doingnothing-doingnothing-La Perle-doingnothing. The only thing I was really waited for to hang out with Charlotte, my friend I've met in Korea :).
So on the first day we went to the cinema, was watching some young-adult-fantasy-romance, because we did not get tickets for the Crazy rich asians - just to recall our memories :D. But next day, we watched that one, too :)
In the cinema, you can buy EVERY kind of snacks, like cheese or caramel popcorn (freshly made), hot dog, beer, they are serving the pretzel hot...




Aztán harmadnap elmentem Abu Dhabiba megnézni a Sheikh Zayed mecsetet. Kicsit megszívtam mert hiába vitt a busz viszonylag olcsón AD-ba, elég messze tett le a mecsettől, így foghattam egy taxit, jó drágáért.... a mecsetbe nem kellett sem a belépőért, sem az abaya-bérlésért fizetni, és bár az előtérnél beljebb nem engedtek, így is pazar látvány volt.
On the third day, I visited the Sheikh Zayed Grand Mosque in Abu Dhabi. The transportation was a little sucks, because even though the bus to AD was cheap, it stopped really far from the mosque, so I needed to take a cab which was expensive. But no entrance or abaya-rental fee, and they did not let me go farther than the 'hall', the sight was still stunning.





Este pedig La Perle :) Cirkuszt vártam, de inkább egy látvány-showt kaptam, rengeteg vízzel, ami bármikor-bárhonnan elkezdett zúdulni, kevesebb artista-elemmel, de egynek jó volt mindenképpen :)
And at night: La Perle. Finally. I expected something more circus-ish, it was totally an eye-catching show - "a huge, living installation", with a lot of water - which can start to fall from anywhere -, with a little less artises, it it was worth to watch it.

Forrás/creditTripadvisor
A 'hűha' faktor a kb 5 m átmérőjű gömbben kerengő 5 motorosnál hágott a tetőfokára, főleg amikor alul ki is nyílt...
The wow-factor reached it's highest when 5 motorcyclist was riding inside a 5m diameter, hanging ball, and it opened...


(Az odajutás kissé 'érdekesre' sikeredett. Már régebben kiszúrtam a metróból, hogy a helyszín pont a metró mellett, két megálló között van, és ennek nagyon megörültem. Viszont egy kis térkép-böngészés után kiderült, hogy esélyem nincs gyalog eljutni oda - kivéve ha rászánok 45 percet - ugyanis közbeszól egy autóút és egy öböl, ami miatt hatalmasat kellene kerülni... így maradt az Uber, ami elég jó módja a dubai közlekedésnek, hiszen általában a taxiárak feléért működnek).
(Getting there was a little challenging - just to be true to Dubai - because the venue was between 2 metro stations but no pedestrian walkway because of a motorway and a bay/canal. So I took an Uber, which is really efficient in Dubai, and most importantly: cheaper than the taxi.)

Forrás/creditTripadvisor


Utolsó napomon nem terveztem semmit, csak hogy időben kiérjek a világ-végi reptérre, de hostel-társaim meggyőztek, hogy menjünk el a kínai bevásárlóközpontba, úgyhogy felkerekedtünk. Úgy volt, hogy kidobnak valahol ahol metróra vagy buszra tudok szállni, de nem akartak idő előtt elindulni a shoppingolásból, ezért inkább kivittek egészen a reptérig (ami 60 km a várostól) <3.
Múltkor a sötétben azt hittem, ez egy szarabb reptér, nem is nagyon használják, alig jön ide gép, és a 'csóró magyaroknak ez is jó lesz' elgondolás alapján jön is ide a fapados Wizz, de mint azt Jose-tól megtudtam, ez egy vadiúj reptér, és később erről a saját szememmel is meggyőződhettem, még alig van terminál beüzemelve, a jelzőlámpák és sorompók is 'Out of order', a parkoló tök üres és ingyenes, és annak ellenére hogy du. 5-re ott voltunk, este 8-kor ment a legközelebbi gép (utána is csak pár és mind Wizz).
On my last, I did not plan anything, as usual :D just to get in time to the 'far-as-fck' airport...but my hostel-mates convinced me to visit the local chinese mall. They planned to drop me on our way back somewhere I can catch a bus to the airport, but in the end, they took me to the airport, what was 60km away from the city. So far, I belived, that airport Al Maktoum is worse than the International, that's why it's farther, but turned out, it's newer, fancier and still half-done, not all the terminals are working, and it's gonna be huge. So the low-budget Wizzair is almost the only airline organising flights there. 


Thanks, Mohammed, Jose <3 :) 
Sajnos a magyar mentalitás a távolban töltött 3 hónap alatt mitsem változott, mindenki ugyanúgy elégedetlenkedett, úgyhogy a jól bevált módszer szerint külföldinek tettettem magam és elmélyültem a zenémben, miközben sirattam el ezt a fantasztikus 3 hónapot.
The hungarian virtue did not change till I was away, everyone was complaining about everything, so I used my little 'trick' to pretend being not hungarian while mourning my awesome 3 months, with music in my ears.